i.e. 424, március.12. Bár arról vagyok ismert, hogy nézeteimet nem szoktam papírra vetni, úgy határoztam, hogy ez esetben kivételt teszek. Hosszúra nyúló kutatásaim miatt itt kellett maradnom Alópeké démoszban, de most végre alkalmam nyílt rá, hogy kicsit messzebbről és részletesebben megvizsgáljam korunk országainak legfényesebben ragyogó gyémántjait, Isteneit és kultúráját. Így tehát utazásom kezdetét vette.
Akropolisz
Tavasszal el is látogattam szülőhazám meseszép városába, Athénba. Régi iskolatársamnál, Alexiusnál szálltam meg, ő szegődött idegenvezetőmül. Athénban elsőként az Akropoliszt látogattuk meg. Csak egy bejárat volt: egy keskeny út mentén, a nyugati oldalon. Ez a bejárat a Propylaea kapuján keresztül nyílik, amelyet Mnesikl építész épített. A kapukat széles lépcső és két portikus díszítette, amelyek közül az egyik a hegy felé néz, a másik pedig a város felé. A Propylaea mennyezetét arany csillagokkal festették. Lélegzetelállító, amikor azok a csillagok megcsillannak a napfényben, de természetesen mind közül a legcsodálatosabb Pallasz Athéné temploma, a Parthenón volt. Birodalmunkban számos építmény és remekmű készült Istennőnk tiszteletére. A bölcsesség, a háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője nagyon sok mindent tett népünk érdekében. Igazságos Istennőnk a marathóni csatában is megsegítette népünket a harcias perzsák hada ellen. Athéné Odüsszeusznak útját is gyakran egyengette, továbbá ő alkotta meg a fuvolát is. Ezt is Alexius mesélte nekem, mikor 9 éve itt jártam.
Parthenón
Ezután Főistenünk, Zeusz szobrát tekintettem meg. Mondhatom, csodálatos. Egy magamfajta filozofikus léleknek nehéz meghatódni vagy annyira átérezni a dolgok szépségeit, mint a többi embernek, de ez a szobor teljesen lenyűgözött. Sok műben olvastam már róla, de most a saját szememmel is láthatom és beírhatom a naplóbejegyzésembe. 13 méter magas aranyból és elefántcsontból készült, tökéletesen mintázva az istenek királyának végtelen hatalmát és jellemét. Ő az istenek legfőbb ura, az ő irányításával az istenek tartják fenn országunkban a békét és a rendet. A Villámok Ura, aki apja, Kronosz gyomrát felvágva kiszabadította testvéreit, így beteljesítve a jóslatot, miszerint fia átveszi fölötte a hatalmat. Lánytestvérét, Hérát feleségül véve számos más istenünk apjává vált.
Zeusz
Végül régi barátom ragaszkodott hozzá, hogy távozásom előtt ellátogassunk Delphoiba. Itt található Apollón temploma és lakosok szerint a világ közepe, aminek neve Omphalosz. Itt égett az isteni fény, amelynek lángját Prométheusz az Olümposzról lopta az embereknek. A plataiai csata után ebből a tűzből tudott népünk újra felvirágozni.
Apollón templomának meglátogatása után búcsút kellett mondanom vén kísérőmnek, aki egészen a kikötőig kísért engem. Ott szálltam fel a hajóra, ami kezdetét is vette útját Egyiptomba. Egyiptomba tartó utam során sok kereskedővel volt szerencsém megismerkedni. Esténként a velünk történt csodákról, utazásokról számoltunk be egymásnak. Egy arab kereskedő azt állította, hogy ő az egyik ehhez hasonló egyiptomi útja során látta Pánt a Nílusban fürdeni, amikor Tüphón[1] megijesztette őt. Pán félelmében hallá akart változni, de csak alsó teste lett hal, a felső kecske maradt. Végül az égre helyezték, és így született meg a bak csillagkép. Én is szemtanúja voltam különféle csodáknak, de közel sem ehhez mérhetőeknek. Egyszer volt alkalmam Kheirón, a bölcs kentaur bölcsességéből meríteni. Ez a görög népnek nagy szó, mivel főistenünk, Zeusz határtalan bölcsességét a Nyilas csillagképpel jutalmazta.
Kikötöttünk és Karnakban meglátogattuk a karnaki templomot, melyben 3 nagy templom áll. A legnagyobb Ámon-Ré főistené. Délre található felesége, Mut temploma, északra Théba ősi istenének, Montu temploma. Körbejártuk a karnaki oszlopcsarnokot, melyen az istenek sorakoztak. Ré, a napisten, Ámon, az istenek királya, sólyom fejű, ember testű Hórusz, az istenek királya a Földön, Ízisz, Hórusz anyja, Ozirisz, a halottak ura, szamár fejű Széth, a káosz istene, Hathor, az égi tehén.
Az oszlopok csodálása közben egy halotti szertartás hangjaira lettünk figyelmesek. Ehhez csatlakozva láttuk, amint a sírkamrába vitték a szarkofágban a bebalzsamozott testet és a szent edényeket, melyben a belső szerveket szállították. Gazdag halott lehetett, mert nagy, több termes sírkamrája volt, a falakon hieroglifákkal, melyekkel fohászokat rögzítettek, hogy segítsék a halott átjutását a túlvilágra. Amint épp azon morfondíroztam, a kamrák falait nézve, hogy mennyire másak ezek a félig állat formájú istenek, mint a mieink, bár hasonlítanak a kentaurokhoz és Pánhoz, amikor is hirtelen maga Anubis toppant elém. Rémület öntött el. Mígnem megértettem, hogy a szertartást vezető pap öltözött be Anubis jelmezbe, így idézve meg őt.
Anubisz
A homályos sírkamrák után a verőfényes Níluson folytattam utamat a Földközi-tengerig. Innen hajóra ültem Róma irányába. A hajón megismerkedtem egy Dárius nevű perzsa tudóssal, aki Mithra istenben hisz, és hallotta, hogy Rómában is sokan tisztelik, ezért egy római Mithrász szertartásra igyekezett és megengedte, hogy vele tartsak. Rögtön a kikötőből egy barlang szerű szentélybe mentünk, ahol bikát is áldoztak a hívek. Ezután Róma városa felé vettük utunkat. A városfalakon kívül Mars templomához értünk, ahol lovas parádét láttunk. A város központjában megcsodáltuk Romulus és Rémusz szobrát, akik a legenda szerint Mars ivadékai, így a rómaiak is Mars leszármozottainak tartják magukat. A házban, ahol megszálltunk, főhelyen egy kis oltár állt, melyre mindig gyümölcsöt vagy olajat helyezett a családfő a holtak szelleméhez és a család védőistenéhez és azt mondta: „Do ut des, vagyis adok, hogy adj”[2]. Másnap a háziak elvezettek minket egy újonnan épült templom szentelésére. A templom oldalát Jupiter, Mars, Quirinus, Júnó és Minerva domborművei díszítették.
Mithra
Egy madárjós volt a szertartás főszereplője. Görbe bottal megjelölte az égtájakat és az istenekhez jelért fohászkodott. Azt figyeltük, hol tűnnek fel majd madarak az égen.
Hálát adva Hermésznek, az utazók istenének, gyümölcsöző utam után hazatértem.
(A történet i.e. 424.augusztus 29-én ért véget.)
Daróczi Dalma (9. b)
Köszönjük Szabó Márta tanárnő közreműködését!
Forrásanyag:
https://okoriegyiptom.weebly.com/
https://tortenelem-uni-eszterhazy.iwk.hu/
http://www.romaikor.hu/kezdolap
http://okoribirodalmak.uw.hu/roma/roma.html
3 felhasznált cím linkje:
https://tortenelem-uni-eszterhazy.iwk.hu/
http://www.romaikor.hu/kezdolap
http://okoribirodalmak.uw.hu/roma/roma.html
[1] Tüphón a görög mitológiában Gaia-Földanya és Tartarosz szörny ivadéka.
[2] https://tortenelem-uni-eszterhazy.iwk.hu/
