,,A munka legfontosabb része a kezdet”. (Platón) Pár évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy útra kelek és meglátogatok néhány birodalmat azért, hogy megismerjem a vallásukat. Terveim szerint Egyiptomból indulok, majd átutazom a Görög Birodalomba, majd a Római Köztársaságba. Utam során a hétköznapi embereknek fogok kérdéseket feltenni és válaszaik alapján remélhetőleg tisztább képet fogunk kapni ezeknek a birodalmaknak a mindennapi életéről és hitéről. Végül rengeteg emberrel találkoztam és ezzel együtt rengeteg választ kaptam, amik néhol eltértek. Ennek ellenére próbáltam egységes képet alkotni életükről és nézeteikről.

Először Egyiptomba indultam. Először is az emberek, akikkel találkoztam, lenből készült ruhákat hordtak, a férfiak és a nők egyaránt hosszú vagy térdig érő szoknyát. Vettem észre nőket tetoválással és gyöngyös ékszereket hordva, melyeket kerámiából készítettek. Bár látni nem láttam, de hallottam emberekről, akik leborotválják a fejüket a vallás miatt, viszont vannak már parókák is növényi rostokból és igazi hajból is.

Egyiptomban többistenhit él. Az isteneket sokszor nemcsak emberi, de állati alakban is ábrázolják és akár emberi testtel, állati fejjel is. A fáraókat Hórusz isten földi helytartójának tekintik és varázserőt is sugároz. De nem csak ő. A vallásukban egyébként is jelentős szerepet játszik a mágia. Ezen kívül a városaiknak külön megvan a helyi istene. Néhány főbb istenük például Ré, a napisten, ő egy fontos isten náluk. Ott van még Hórusz, a háborúisten, Ozirisz, a holtak istene, Ízisz, a termékenység istennője. Az isteneken és istennőkön kívül még ismert Maat is, aki a harmónia és az egyensúly megtestesítője.

Az egyiptomi vallásnak fontos része a halálkultusz is. A Ba-t, vagyis a testet gondosan felkészítik a halál utáni létre. A fáraókat balzsamozzák, mielőtt behelyezik a piramisba, korábban föld alatti sírokba. A piramisok nagy kőtömbökből készült gúlák. Sok időbe telt megépíteni őket, sok verejték árán. De ,,Az élet semmit sem adott az emberiségnek nagy erőfeszítések nélkül.” (Horatius)  Hallottam, hogy tele van folyosókkal és kamrákkal.  A hétköznapi emberek testét a forró homokba helyezik, ahol az kiszárad, és azután temetik el, mert így a test megőrzi az alakját. A halottak teste mellé temetik a földi javaikat is, legyenek ezek ékszerek, edények vagy akár rabszolgák is, hogy segítsék őket a túlvilágon. Ezenkívül állatokat is temetnek, például krokodilokat, íbiszeket és macskákat. Hallottam még, hogy van egy papirusz is, amit a Holtak Könyvének hívnak. Ezt is a testekkel temetik, a szöveg-, dal-, és képgyűjteményt minden halottra egyénileg alakítják, módosítják. A temetés után a lélek találkozik Anubisz istennel, a balzsamozás istenével. Egy csarnokba vezeti a lelket, itt már a Duatban vannak, ami az alvilág. A csarnokban van egy mérleg és Ammit. Ammit egy harmadrészt krokodil, harmadrészt oroszlán és harmadrészt víziló. A mérlegre ráhelyezik a Maatot reprezentáló tollat, majd az elhunyt szívét. Ha a szív könnyebb, mint a toll, akkor mehet tovább Oziriszhez, ha viszonta szív nehezebb, akkor Ammit azt megeszi, és ezzel a szív tulajdonosa örökre a Duatban marad.

A tanulságos kirándulás után a homokdűnékből áthajóztam Hellász földjére. Az ottlakók egyszerű tunikát hordtak bármiféle ékszer nélkül. Az egyiptomiakhoz hasonlóan az itt élők vallása szintén többistenhitű. Az egyiptomi istenekhez hasonlóan náluk is minden egyes istennek megvan a hatalma a saját területe felett, értsük ezt fizikai vagy átvitt értelemben – bár az ő isteneik csak emberi alakban jelennek meg. A legtöbb isten az Olümposz nevű hegy tetején lakik, de van 12 kivételes isten, akiket olümposzi isteneknek hívnak, ők a főbb istenek. Közéjük tartozik Zeusz, a legfőbb isten, a villámok istene. Neki van két bátyja, Poszeidón, a tengerek istene és Hadész, az alvilág istene. Van még három nővére is, Héra, a felesége, a házasság istennője, Démétér, az aratás istennője és Hesztia, a családi tűzhely őrzője, de ő lemondott a helyéről a tizenkettek között Dionüszosz, a bor istene számára. Ezenkívül oda tartozik még Apollón, a költészet és gyógyítás istene és Artemisz, a vadászat istennője, Athéné, a bölcsesség istennője, Aphrodité, a szerelem istennője, ő a vizekből emelkedett ki. ,,…isteni bőrről cseppent fényes hab körülötte, abból lép ki a lány a küthérai partra először…”2 Héphaisztosz, a tűz istene, Hermész, a tolvajok és hírvivők istene és Arész, a háború istene. Az isteneknek külön szentélyük van és a külön szentélyhez külön pap is járul. Az emberek az isteneknek áldozatokat is bemutatnak, az isteneknek hímet, az istennőknek nőstényt. Égi istenségeknek fehér, a vízi és alvilági istenségeknek pedig fekete állatot áldoznak– többnyire marhát, kecskét, juhot és disznót.

A görög szirtek után folytattam utam a Római Köztársaságba. Ott a férfiak tógát viselnek egyszerű saruval. A nők stólát és szintén egy sarut, hajukat magas kontyba fogják és nincs rajtuk sok cicoma. Ami pedig a vallásukat illeti: náluk is a többistenhittel találkozhatunk. Ezenkívül isteneik hasonlóak a görögökéhez, bár a rómaiak más isteneket részesítenek előnyben. Először is ott van Jupiter, a főisten, a villámlás istene. Mellette szintén jelentős Mars, a háború istene. A fontosságát az is mutatja, hogy a rómaiak ,,Mars népének’’ is szívesen hívják magukat. Az ő temploma a Mars-mezőn áll, a városfalon kívül. Aztán ott van Vesta, a házi tűzhely őrzője, női istenség. Kerek szentélyében a mindig égő szent tüzet védik a Vesta-szüzek. Ezenkívül érdemes még szót ejteni a rómaiak jóslási technikáiról is, mint például a madárjóslásról. Ezt az augur hajtja végre égi jelenségek segítségével és a madarak röptének és hangjának megfigyelésével. Ez a legelterjedtebb módja a jóslásnak, de ezen kívül létezik még béljóslás és kockajóslás is. Éppen ezért, mivel a kockajóslás szent tevékenységhez kapcsolódott, a kockával való szerencsejátékot megtiltották. A rómaiak háziszentélyében találhatóak még kicsi szobrok, amik az elhunyt ősöket jelképezik, akiket laroknak hívnak, a házigazda védőszellem pedig a genius.

Most, hogy elhagytam végül úti célom utolsó pontját is, nyugodt szívvel mondhatom, hogy megérte ez az utazás. Más kultúrákat ismerhettem meg és egy kis lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy megértsem az emberek kapcsolatát az istenekkel.

Szabó Dóra (9.b)

Köszönjük Szabó Márta tanárnő közreműködését!