Szeptember 10. és 26. között második alkalommal rendezték Budapesten a sakk egyik legnagyobb ünnepét, a sportági olimpiát. (Az első, 1926-os rendezésünkkor egyébként még nem számított hivatalosnak az olimpia, ilyen értelemben tehát először voltunk vendéglátók.) Két napot választottunk arra, hogy kilátogatva a BOK-csarnokba elkapjuk az esemény hangulatát, az első hét péntekét és szombatját.
Olvasd tovább
Sikeresen lezárult az „1001 történet nagyszüleink életéből” című nemzetközi eTwinning-projektünk, amelyet iskolánk Erasmus+ tevékenységéhez kapcsolódva szerveztünk meg. Célja az volt, hogy összehozzuk a diákokat és a nagyszülőket, hogy találkozzanak, beszélgessenek, kommunikáljanak, és tudatosítsák, hogy sokat tudnak egymástól tanulni. A családban elmondott történetek bizonyítottan elősegítik a gyermekek fejlődését, önbizalmát, ellenálló képességét és mentális egészségét.
Olvasd tovább
A fazekasok diákok által működtetett kosárlabda csapat harmadik helyezést ért el a Budapest bajnokságban. Ezzel nem jutottak ugyan tovább, de igen sikeres idényt tudhatnak maguk mögött – öt győztes meccs mellett hármat veszítettek el. Gerely Szilárddal beszélgettünk.
Olvasd tovább
Macskakövek futnak cipőm alatt.
Felkergetik a csillagokat az égre.
Az éjjeliszekrényemen korallvirág árnyékába csúszik a könyvem,
majd az árnyék eltűnik.
Olvasd tovább
Manapság úgy mennek a dolgok, hogy tizedik osztályban a diákok elé tesznek egy listát, és azt mondják, válassz ki egy problémát, amit meg fogsz oldani. Erre kapnak 120 percet, aztán el is dőlt a dolog, ha megfelelőek a jegyeik és a tanárok is jóváhagyják. Én is átestem ezen – akkoriban nagyon érdekelt a hidrológia, úgyhogy a Duna megtisztítását választottam. De sokféléből lehet válogatni – a mi évfolyamunkban ismertem olyat, aki fenntartható mezőgazdaság kifejlesztését választotta a Száhel-övben és olyat is, aki a magyarországi mozgássérült gyerekek számára több lehetőséget biztosító oktatási rendszer kidolgozását.
Olvasd tovább
Ahogy olvastam Oidipusz király történetétét, felmerült bennem, vajon hogy játszódott volna le a történet, ha a mai világban, a máról írják. Ki hozta volna a jóslatot? Kiderítette volna Oidipusz, hogy az anyját vette feleségül vagy nem tudta volna meg soha az igazságot?
Olvasd tovább
Emlékszem a mosdókagylókra. Szürkésre színeződtek, több helyen ismeretlen eredetű foltok néztek vissza rám. Felettük kis polcok műanyag poharakkal, bennük a gyakori használatban elkopott fogkefékkel. Némelyikbe beleszáradt a rózsaszín fogkrém. Erős citromos fertőtlenítő szag érződött.
Olvasd tovább
Reggel megszólalt az ébresztő, Margit kimászott a párnák közül, amiknek a huzata kopott pamutból volt ugyan, de lehettek volna selyemből is, különösebb jelentősége nincs,
Olvasd tovább
Ahogy arra Ábrahám számított – hiszen maga Isten ígérte meg neki –, feleségének, Sárának magzat fogant a méhében. Bár örömét már megélte akkor, amikor Isten az ígéretet tette, és nem érte őt váratlanul gyermeke közelgő születésének híre, a férfi boldogsága mérhetetlen volt. Amint elérkezett az ideje, Sára világra hozta a csecsemőt, akit Izsáknak kereszteltek. Ábrahám tudta, hogy családjának gyarapodását és az ezzel járó örömöt csakis Istennek köszönheti, ezért nem győzte áldani és dicsőíteni az Urat.
Olvasd tovább
