Talán te is tapasztaltad már, hogy az utóbbi időben mintha egyre inkább „láb alatt lennének” az emberek. A tudományos kutatások és a szociálpszichológiai elemzések alapján nem a biológiai értelemben vett térbeli koordinációnk (az egyensúlyérzék vagy a tárgyak kikerülése) romlik, hanem a szociális térérzékelésünk (proszémika) és a környezetre fordított figyelmi kapacitásunk alakul át.
Egyes vizsgálatok – szakirodalom lista a cikk végén – és szakértői meglátások a következőkkel magyarázzák ezt a jelenséget:
- A digitális figyelem-elvonás (az „okostelefon-burok”): Amikor valaki a pénztárnál vagy a buszon a telefonját nyomkodja, a vizuális és auditív figyelme a képernyőre szűkül le. Ez az úgynevezett csatorna-figyelem csökkenti a perifériás látást és a környezeti ingerek feldolgozását, így az illető észrevétlenül lépi át mások személyes szféráját, vagy a környezetét kizárva kihangosítva telefonál.
- Auditív és mentális szeparáció a közös térben: A hangszóró használata vagy a kihangosított telefonálás mögött gyakran az áll, hogy az egyén a digitális térben zajló interakciót tartja az elméje elsődleges valóságának, míg a fizikai környezetében jelen lévőket „háttérzajként” kezeli. Ezt a pszichológiában a privát és a nyilvános szféra határainak elmosódásaként írják le.
- Változó személyes térszükségletek (proszémikai kutatások): Edward T. Hall kultúrantropológus úttörő kutatásai óta tudjuk, hogy az emberek különböző „személyes buborékokkal” rendelkeznek. Érdekesség, hogy a világjárványt követő felmérések szerint az emberek többségénél nőtt a személyes tér iránti igény a idegenekkel szemben. Ennek következtében ugyanaz a fizikai távolság, ami tíz éve még nem volt zavaró a sorban álláskor, ma sokkal inkább érződik tolakodó „nyakba lihegésnek”.
- Agresszív kompenzáció és kognitív túlterheltség: A nagyvárosi, ingerben gazdag környezetben az agyunk a kognitív túlterhelés elkerülése érdekében igyekszik kiszűrni bizonyos ingereket. Ez a védekező mechanizmus azonban a szociális normák iránti érzékenység (például a környezet finom jelzéseinek) romlásához vezethet.
Összességében nem a fizikai térérzékelésünk károsodott, hanem a technológia és a megváltozott szociális szokások miatt az emberek figyelme eltolódott a közvetlen fizikai környezetükről és a körülöttük lévő személyek rejtett jelzéseiről.
A fent említett jelenségek (a szociális térérzékelés átalakulása, a figyelem eltolódása és a megváltozott távolságtartás) mögött álló legfőbb szakirodalmi források, tanulmányok és elméleti keretek:
Proszémika és személyes térszükséglet
- Hall, Edward T. (1966): The Hidden Dimension. Anchor Books.(A proszémika, vagyis a térhasználat szociálpszichológiai alapirodalma. Ebben írja le a négy fő térzónát: intim, személyes, társas és nyilvános zóna.)
- Sorokowska, A. et al. (2017): Preferred Interpersonal Distances That Vary Across the Globe. Journal of Cross-Cultural Psychology.(Nemzetközi kutatás 42 ország bevonásával, amely feltérképezte az egyes kultúrák eltérő személyes térigényét idegenekkel, ismerősökkel és partnerekkel szemben.)
- Welsch, R. et al. (2021): The physical and psychological personal space post-COVID-19 pandemic. Scientific Reports / Environmental Research and Public Health.(A pandémia utáni proszémikai vizsgálatok, amelyek kimutatták, hogy a járványhelyzet következtében az emberek „személyes buboréka” megnőtt, és hamarabb érzékelnek másokat tolakodónak.)
Digitális figyelem-elvonás és környezeti tudatosság (Inattentional Blindness)
- Hyman, I. E. et al. (2010): Did you see the unicycling clown? Inattentional blindness while walking and talking on a cell phone. Applied Cognitive Psychology.(Klasszikus kognitív pszichológiai kísérlet, amely megmutatta, hogy a telefonjukat használó gyalogosok észrevehetően kevesebbet fognak fel a környezetükből, és romlik a helyzetfelismerő képességük.)
- Strayer, D. L., & Drews, F. A. (2007): Cell-phone-induced attentional blind spots. The Social Net: Human Behavior in Cyberspace.(A „csatorna-figyelem” és a kognitív elvonás mechanizmusait elemzi: a mobiltelefonálás mentálisan áthelyezi a felhasználót egy virtuális térbe, lecsökkentve a fizikai környezet ingereinek feldolgozását.)
A nyilvános és a privát szféra elmosódása
- Bull, Michael (2007): Sound Moves: iPod Culture and Urban Experience. Routledge.(A városi hangtájak és a mobil technológia szociológiai elemzése. Azt vizsgálja, hogyan hoznak létre az emberek szónikus „privát buborékokat” a nyilvános terekben, és ez hogyan vezet a közös normák háttérbe szorulásához.)
- Kavanaugh, A. L. et al. (2005): Socially Distracted: Mobile Phones and the Boundaries of Public Space. Information, Communication & Society.(A kihangosított hívások és a nyilvános térben zajló digitális interakciók szociológiai hátterét tárgyalja, rávilágítva arra, hogy a felhasználó az elméjében a beszélgetőtársát helyezi előtérbe, a körülötte állókat pedig figyelmen kívül hagyja.)
