Rejtő Jenő regénye Pyreus kikötőjében kezdődik, ahol csavargók és bűnözők sokasága gyülekezik. A város egyik kocsmájában egy angol fiatalember, a gyerekarcú Kölyök megkeresi Rozsdást, a szökött idegenlégióst, hogy segítsen megtalálni feltaláló bátyját, Tom Levent.

Az idősebb fivért gyilkossággal vádolják, bár a testvére szerint ártatlan. Rozsdás társaival együtt úgy dönt, hogy segítenek a fiúnak. Elindulnak Indokína felé, ahol Tom feltehetőleg tartózkodik. Mikor Piszkos Fred eljátssza az utazásra szánt összeget, közlekedési eszköz híján ellopják az angol hadiflotta egy ideiglenesen üres cirkálóját. A bűncselekmény miatt az egész angol haditengerészet elől menekülniük kell. Az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődnek, és bizony hosszú út vár a kalandorokra, ha valóban meg akarják találni Tom Levent.

Az izgalmas regényben fontos szerepet játszik a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet, az összetartás és az árulás, mindez humorral fűszerezve. Eközben szomorú élethelyzetekkel is találkozunk. Az igazán csavaros, fordulatos történetben szinte mindenkiről kiderülnek olyan dolgok, amikre az olvasó addig talán nem is gondolhatott. A fontosabb szereplők mind hamisíthatatlan jellemmel rendelkeznek, jó érzés volt beleélni magamat a helyzeteikbe. Nagyon tetszett, ahogy a szerző bemutatja a csavargók, törvényen kívüliek nehéz, de sokszor becsületes világát. Ehhez kapcsolódik a kedvenc részem:

“–…Téged pedig ezentúl Kölyöknek nevezünk, mert úgy nézel ki, mint aki most szökött meg a rövidnadrágból.

Ezzel a fiatalember végérvényesen a “Kölyök” lett. Így történt itt a keresztelés. Nem lehet az embereket azzal a kényelmetlen kérdéssel zaklatni, hogy mondják meg a nevüket. Inkább adnak új nevet, amit a másik kikötőben egyszerűen ledobhat. Az igazi nevét jóformán senkinek sem tudják. Ha valaki jól szurkál, azt elnevezik “Bicská”-nak, és akinek csúnya a bőre, az természetesen “Ragyás” néven lesz közismert. Egy széles vállú, tömzsi apacsot Bivalynak hívtak. Midőn egy késszúrás következtében soron kívül elhunyt, semmiféle módon nem lehetett kideríteni az igazi nevét. A fejfáján az állt, hogy ismeretlen. A szeretője idővel mégis összegyűjtött egy sírkőre valót, és most egy szép gránitlap fekszik az apacs sírján ezzel a felirattal:

ITT NYUGSZIK

A BIVALY

ÉLT K. B. 40 ÉVET”

A váratlan csavarok, a jellegzetes karakterek, a tökéletesen bemutatott helyszínek, a valós tájak és személyek mind érdekessé, és életszerűvé tették számomra a történetet. Alig tudtam a könyvet letenni. Mindenkinek tudom ajánlani.

 

Szerző: Császár Márk (8. d)

Illusztráció: internet

Feladat, korrektúra: Ujlaki Tibor