Manapság az internet már annyira elterjedt, hogy a legtöbb ember el sem tudja nélküle képzelni az életét. Rengeteg ember egy csomó időt tölt el azzal, hogy „bámulják a képernyőt, bámulják a reklámokat, mintha azt az időt fontos dolgokkal töltenék”[1]. Egy 2020-as kutatás szerint[2] a 16 évesnél idősebb emberek körében Magyarországon az átlagos napi internetezési idő 3,3 óra.

Ez alatt az idő alatt rengeteg reklámot nézünk meg, ami hatalmas bevétel egy-egy vállalatnak. Persze van, aki azt mondja, hogy de nekem is jó, a vállalatoknak is jó, akkor hol itt a probléma? A probléma az, hogy nekünk nem jó, de már annyira beszippantott minket az internet világa, hogy ezt észre sem vesszük. De hogy mért nem jó nekünk? Hát azért, mert egy megalkotott világban élünk. Egy olyanban, ahol mindenkinek tökéletesnek kell lennie. Egy olyanban, ahol már nem te döntesz arról, hogy mit csinálsz. Egy olyan világban, ahol a manipuláció az úr.

Az interneten rengeteg mindent lehet csinálni (játszani, zenét hallgatni, olvasni, beszélgetni stb). A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felmérése[3] szerint az internetezők legtöbb időt böngészéssel, cseteléssel, filmnézéssel és közösségi média használatával töltenek el. Én most a legutolsóval fogok foglalkozni.

A legismertebb közösségi oldalak, a Facebook, az Instagram, a Youtube és a TikTok. Bár Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felmérése[4] szerint a Pinterest és az IndaVideó elterjedtebb, mint a TikTok, de én ezt nem tartom olyan relevánsnak, mert a kutatás során csak a 16 évnél idősebb embereket kérdezték meg, de észrevételem szerint a TikTok az ennél fiatalabb korosztályban nagyon elterjedt. Ennek igazolására én is megkérdeztem embereket (16 évesnél fiatalabbakat), hogy milyen közösségi oldalakat használnak rendszeresen. 35 ember közül a legtöbben (31-en) az Instagramot mondták. Második legnépszerűbb a Facebook és a TikTok volt, ezt 15-en, illetve 18-an használják rendszeresen. A Pinterestet és az IndaVideót mondták a legkevesebben, 7-en és 4-en. Összeségében azt vettem észre, hogy a TikTokot tényleg a fiatalabbak használják. Hasonló a helyzet az Instagrammal is, ugyanis minél fiatalabb embereket kérdeztem meg, annál többen mondták azt, hogy az Instagrammot használják, és nem a Facebookot. Ezt az éles váltást a 16 éveseknél figyeltem meg, ugyanis ennél a korosztálynál még a Facebook a népszerűbb, de a náluk egy évvel fiatalabb korosztály, már inkább az Instagramot preferálja. A következőkben főleg erre a két alkalmazásra fogok koncentrálni, megpróbálom összeszedni az előnyeiket és a hátrányaikat. Ebben 2 film (a The Social Dilemma és az Álhíres), illetve a saját tapasztalataim segítenek.

A The Social Dilemma című filmben olyan emberek mondták el, hogy mi a baj a közösségi oldalakkal, akik maguk is fejlesztették azokat. Számomra ezzel méginkább felhívták figyelmemet arraf, hogy itt valami hatalmas probléma van. A film egy nagyon találó Szophoklész idézettel indult[5]. A következőkben pedig elmondták, és bemutatták azt a komplex problémakört, amit ezek az alkalmazások hoztak létre. Most ezeket próbálom meg összeszedni.

Talán a legismertebb probléma az az, hogy függőséget okoz. Nagyon sokan ezt észre sem veszik. Azt hiszik, hogy csak egy tíz percet telefonoztak, de igazából már egy órája nem csináltak mást, csak ültek, kezükben a telefon, és mások kitalált, megalkotott világát nézték ahelyett, hogy a saját igazi életükkel foglalkoztak volna. De mennyire van „igazi élete” annak, aki minden szabad percét valamilyen közösségi oldalon tölti? A rossz hír az, hogy szinte semennyi. Ez egy olyan rendszer, hogy ha egyszer beszippant, akkor már nem tudsz menekülni. A filmben is látszott, hogy az „üzleti modell: a figyelem lekötése”[6]. És ha próbálsz ebből kiszakadni, akkor nem tudsz, mert különböző üzenetekkel és egyéb módokkal próbálják meg felhívni a figyelmed, hogy nézz rá a közösségi oldalakra. Ezt a filmben nagyon szemléletesen mutatták be, és kíváncsi lettem, hogy ez tényleg így van-e, ezért kísérleteztem. Elhatároztam, hogy nem fogok felmenni Instagramra (és Facebookra, de azt már előtte sem igazán használtam), és megnézem, hogy hogy próbálnak meg „visszaszerezni”. És jöttek is rendesen az értesítések arról, hogy „xy új tartalmakat fűzött a történetéhez, gyere és nézd meg”, vagy hogy „xy akit xy és xy követ megtalálható az Instagramon, nézd meg a képeit” és még sok hasonló értesítést kaptam, de nem dőltem be, nem mentem fel az oldalra, végül pedig le is töröltem az alkalmazást. Egyszóval én „megmenekültem”. De sajnos nagyon sokan már annyira benne vannak ebben a világban, hogy képtelenek akár csak egy hetet is kibírni Instagram vagy más közösségi média nélkül. Mondanám, hogy nekik azt javaslom, hogy nézzék meg a filmet, és rá fognak jönni, hogy ez így nem mehet tovább, de több olyan emberrel is beszéltem, akik ugyan látták a filmet, de eszükbe sem jutott, hogy most tényleg törölniük kéne magukat a rendszerből. És ez nagyon aggasztó. Mert „ha nem egyezünk meg a valóságban, vagy hogy létezik ilyen, nekünk annyi”[7].

Egy másik probléma az az, hogy „átveszi az irányítást az önbecsülés és az identitás fölött”[8]. A legtöbb ember, aki használja az Instagramot olyanok akarnak lenni, mint az influenszerek. De kik is azok az influenszerek? Olyan emberek, akik hatalmas követőtáborral rendelkeznek, különböző termékeket reklámoznak, ezzel „befolyásolva” a követőit, hogy mit vegyenek. És hogy hogyan lesz valakiből influenszer? Kiválasztják őket, vásárolnak neki kamu követőket, különböző fotózásokra viszik (megrendezett háttérrel), és termékeket adnak nekik, hogy reklámozzák. Az emberek meg elkezdik őket követni, megvásárolni a termékeket, és bevételt termelni[9]. És ez megint csak a cégeknek lesz jó, a többiek semmit nem nyernek, inkább csak veszítenek. Az embereknek (akik követik az influenszert) lesz a legrosszabb, mert olyanok akarnak lenni, mint az az adott ember, pedig több a hasonlóság köztük, mint gondolnák, ugyanis mindannyian egy pénz által hajtott, mesterségesen létrehozott világban élnek, ahol az a legnagyobb siker, ha sok követőd van és sok like-ot kapsz. De ami még ennél is aggasztóbb, hogy egy negatív komment vagy visszajelzés akár az adott ember egész önbizalmát lerombolhatja. Már nem fog annak az embernek számítani , hogy az anyukája vagy a barátnője azt mondja, hogy milyen szép. Az az egy kritika akár az egész életét is tönkre teheti. Így hát a közösségi média egyik legijesztőbb következménye a „szorongás, depresszió, kockázatvállalás csökkenése”[10].

Végezetül, ami engem a leginkább meglepett (bár ez nem csak a közösségi médiára vonatkozik), az az volt, hogy az internet talán legalapvetőbb funkciója, az információ keresése is befolyásolva van. Nem ugyanazt látjuk, ha a világ különböző pontjain vagyunk, amikor egy adott dologra rákeresünk. „A dezinformáció korában”[11] élünk. A filmben bemutatott példa nagyon jól mutatja, hogy sok problémának mért nincs megoldása. Mert sokan nem is ismerik fel a problémát, mert az internetről csak azt látják, amit a cégek akarnak, hogy lássanak. Egy teljesen más világot. Ez sokkal messzebb vezető probléma, így most nem is fogom jobban kifejteni, de szerintem ezt már nem lehetne hagyni. Viszont a baj az (mint a globális problémák mindegyikével), hogy már annyira elhatalmasodott az, hogy az, ami most van az a normális, hogy az emberek képtelenek a szokásaikon változtatni, mert nem értik meg, hogy mekkora a baj, és ezzel a saját világukat és életüket teszik tönkre. És amíg vannak ilyen emberek, addig nem halad előre az adott probléma megoldása, és ezzel nem csak a saját világukat és életüket teszik tönkre, hanem mindenki másét is. Olyanokét, akik változtatni szeretnének, de sajnos nem tudnak azok miatt az emberek miatt. Pedig lehetne változtatni. „A kritikus hangok az igazi optimisták”[12].

Összegezve szerintem a The Social Dilemma című film nagyon jó. Kritikus és figyelemfelhívó, pont olyan, amilyennek lennie kell. Az elején írtam, hogy a közösségi média előnyeit és hátrányait fogom összeszedni, de csak az utóbbiról írtam. Ennek az az oka, hogy rájöttem, a közösségi médiának nincs „tiszta előnye” (olyan, amihez ne párosulna valami rossz dolog). Ezért a „felfedezésért” hálás vagyok a filmnek, és remélem, hogy egyre több ember fog rájönni arra, hogy a közösségi médiák jelenlegi működése nem jó, nem elfogadható. Mindenkinek javaslom, hogy „Töröld magad a rendszerből! A világ gyönyörű. Nagyon jó odakint”[13].

Sándor Zsófia (9.a)

[1] idézet a The Social Dilemma című filmből

[2] https://nmhh.hu/dokumentum/218531/internetes_felmeres_2020.pdf (19. oldal)

[3] https://nmhh.hu/dokumentum/218531/internetes_felmeres_2020.pdf (20-23. oldalak)

[4] https://nmhh.hu/dokumentum/218531/internetes_felmeres_2020.pdf (30. oldal)

[5] „Nothing was enters the life of mortals without a curse.”

[6] idézet a The Social Dilemma című filmből

[7] idézet a The Social Dilemma című filmből

[8] idézet a The Social Dilemma című filmből

[9] az Álhíres című dokumentumfilm alapján

[10] idézet a The Social Dilemma című filmből

[11] idézet a The Social Dilemma című filmből

[12] idézet a The Social Dilemma című filmből

[13] idézet a The Social Dilemma című filmből