Ma már az emberiség a technológia olyan szintjén áll, hogy okoseszközök nélkül nagyon nehéz, szinte képtelenség a modern világban élni. A telefonok, tabletek, laptopok és egyéb elektronikai tárgyak igen jelentős segítségként szolgálnak, hiszen kényelmesebb, könnyebb életet biztosítanak a népesség számára.

A kommunikáció is különböző változásokon ment keresztül az internet megszületése óta, s így elérkeztünk a jelenbe, a közösségi média hatalmas, tág, és olykor veszélyes virtuális világába. Számos vita folyik arról, hogy hasznos vagy leginkább romboló munkát végez a „social media”. Különösen a tizenévesek körében vizsgálják az az erre vonatkozó adatokat, hiszen ez a generáció beleszületett a virtuális világba és a hálózati kommunikáció rendszerébe. Már egyre fiatalabbak csatlakoznak a láthatatlan, mégis óriási erővel és hatalommal rendelkező platformokhoz. De vajon pozitív vagy negatív hatások vannak többségben? Ezt a Social Dilemma című film részletesen felvázolja és elemzi, s az emberek által ismeretlen, a képernyő mögötti rendszereket is bemutatja, működésüket felvázolja. A megszólaló kutatók, illetve tudományos felméréseket végzők egy olyan oldalról világítják meg a témát, amely sokak számára igen megdöbbentő, akár sokkoló lehet.

Mielőtt azonban belemélyedünk a különböző állításokba és azokkal kapcsolatos gondolatok kifejtésébe, érdemes tisztázni, hogy mi is az a közösségi média. A közösségi média az egy olyan technológiai fejlemény, amely adatok végtelen tengerét jelenti, de nem a szokásos, listába rendezett formában. Digitálisan vannak rögzítve ezek az adatok, s céljuk, hogy megkönnyítsék az információk létrehozását vagy megosztását másokkal. Számos ilyen szolgáltatás létezik, amelynek megvan a maga sajátos működése és felépítése, azonban néhány dologban mégis megegyeznek ezek az appok: a közösségi média éltető és működtető része a felhasználó, azaz az emberek, illetve az általuk közzétett üzenetek, fotók, videók, bejegyzések. A hagyományos médiát képviselő eszközök egészen háttérbe szorultak. Mi lehet ennek az oka? A nyomtatott újságoknál, és a tévés és rádiós műsorszolgáltatásoknál gyorsabb elérhetőséget nyújt a zsebünkben található eszközre letöltött alkalmazás, emellett pedig ugyan mindkét esetben közvetetten adunk át üzenetet, de a közösségi médiánál leggyakrabban kétirányú kommunikációról beszélünk. A személyre szóló, emberenként eltérő tartalmak tükrözik érdeklődésünket, így mindig olyan posztokat, videókat, képeket ajánl fel a program, ami nagy valószínűséggel elkapja a szemünket. Ezt például a TV vagy a rádió nem tudja biztosítani, hiszen a műsört nem a nézők állítják össze. A legnépszerűbb közösségi média-webhelyekhez tartozik a Facebook, Messenger, Instagram, Twitter, YouTube és még sok más is.

„A magatartásunkban bekövetkező változás a termék”. A közösségi média, ugyanúgy, mint bármi más, addiktív hatású lehet. Kutatások szerint 21 nap alatt válik egy tevékenység szokássá, azonban ebben az esetben ez akár előbb is bekövetkezhet. Miért és hogyan? Az előző bekezdésben már kifejtettem azt, hogy az algoritmus személyre szabott tartalmakat ad a felhasználónak azért, hogy elérje azt, hogy minél több időt maradjon online. Az egésznek az a lényege, hogy pörgessük és pörgessük az oldalt, és az újonnan betöltött képek vagy videók után is folytassuk a telefonozást. Ezzel az a gond, hogy órák szállnak el az életünkből anélkül, hogy észre vennénk. Emellett olyan érzésünk lehet, mintha annyi minden történt volna velünk az elmúlt 3 órában, pedig csupán az eszközünkkel a kezünkben ültünk végig a szobánkban. A rendszeres előfordulása az előző szituációnak már eredményezheti a magatartásbeli változásokat. Ez azért nagyon ijesztő, mert egy képernyőn keresztül manipulálnak minket anélkül, hogy ténylegesen kapcsolatban állnának velünk. Az ikonok sarkában megjelenő kis számok, amelyek az új üzeneteket jelzik, arra ingerlik az embert, hogy a telefont újra a kezébe vegye. Minden egyes kattintásunkat, lépésünket követik, figyelik, hogy aztán még jobban pontosítsák az algoritmust és még inkább beszippantsanak minket a közösségi média végtelen erdejébe. Így vagyunk fogyasztók és termékek egyaránt.

„A dezinformáció kora.” Így hangzik el az a mondat, amely rávilágít arra, hogy a social media félretájékoztat minket, hamis információkat vagy csak az igazság felét mutatja meg.  A ’fake’ hírek futótűzként terjednek, amelyek pedig további problémákat vonnak maguk után. Ilyenkor nem csak egy-egy személyt, hanem akár egész közösségeket is képes megtéveszteni egy ilyen kikerült információ. Talán ez önmagában nem tűnik olyan veszélyesnek, de mikor már nagyobb és komolyabb viszályokat és összecsapásokat is eredményez, az akár egy társadalom összeomlásához is vezethet.

„Minden védelemnek és szabályozásnak annyi.” A gyerekek számára a legmegfelelőbb megoldás az, ha nem kerül a kezükbe semmilyen okoseszköz. Ugyanis nem csak a függővé válás, hanem az ártatlannak beállított, „kiszűrt” tartalmak is kockára tehetik a fiatalok biztonságát. Sajnos már 10-12 éveseket is látunk Instagramon posztolni, online lenni, ami befolyásolja az amúgy is könnyebben manipulálhatók gondolkodását. Az egyik leggyakoribb jelenség az, amikor fiatal lányok összehasonlítják magukat a közösségi oldalakon látható hamis alakokkal, emiatt elégedetlenek lesznek önmagukkal, elveszítik saját egyéniségüket, vagy annak kialakulását megakadályozza. Persze, vannak sokkal komolyabb problémák is, mint például az online kiközösítés, zaklatás (bullying), vagy a hamis profil mögött ülő rosszindulatú emberek előfordulása. Teljesen megváltoztak az elvárások, az igazi értékek: online sokszor nem az számít, hogy ki milyen személyiség, hanem az, hogy mennyi a követők száma, mekkora a hírneve, hányan lájkolták az adott képet stb.

Mentálisan teljesen ki tudja forgatni az embert az algoritmusok manipulációja és a velük járó negatív hatása. Egy idő utána a depresszió eluralkodhat rajtunk és teljesen elzárjuk magunkat a világtól. És ez az egyik legláthatóbb változás. Már sokkal kevesebbet beszélgetünk egymással, mint régebben, még akkor is, ha lenne arra esélyünk, hogy odafigyeljünk teljesen a másikra. A villamoson, utcán, éttermekben, bármerre nézünk, láthatunk olyanokat, akik a képernyőt nézve görnyednek egy széken. Egy hatalmas kommunikációs szakadék tátong a társadalom tagjai között, mivel már megszokottá vált a telefonon való ’chat’-elés.

Összességében nézve nagyon sok mindent össze lehet gyűjteni a közösségi médiával kapcsolatban. Ugyan most nem a pozitív oldala lett felvázolva, de említésre méltó, hogy vannak jó hatásai is a ’social media’-nak. Véleményem szerint inkább a problémák mennyisége jelenti a többséget, ezért fejtettem ki ezeket részletesebben. Az említett alkalmazások hatalmas változást hoztak mindenkinek az életébe, de alaposan át kell gondolni azt, hogy hosszútávon vajon velünk vagy ellenünk játszanak ezek az algoritmusok. „Semmi hatalmas nem lép be a halandók világába átok nélkül”.

 Lazányi Lili (9.a)