Kik inspirálták Zrínyit? Elég jelentős volt a csata ahhoz, hogy hősköltemény szülessen belőle? Történeti hűség, avagy pontos-e a mű? Válaszok kattintás után!

Kik inspirálták Zrínyit?

Zrínyi Miklós, a híres várkapitány dédunokája, 1645/46 telén dicsőséges hőskölteményt akart írni a magyar nemzet buzdítására. A probléma az volt, hogy az eposz mint műfaj nem volt népszerű a magyar irodalomban. Habár rengeteg históriás ének, népdal, legenda keletkezett Zrínyi idejében (a török várhódítások miatt) – amik közül néhánynak nyomai fel-felbukkannak Zrínyi alkotásában – a magyar irodalom nem adhatott stabil alapot egy ilyen nagyszabású műnek. Talán egy magyar költő van, aki inspirálhatta Zrínyit, ez pedig nem más, mint Balassi Bálint, akinek magával ragadó vitézi költészetének stilisztikai hatásait lépten-nyomon felfedezhetjük a Szigeti veszedelemben. Főbb inspirálónak lehet nevezni Torquato Tassót, a 16. századi világhírű írót és költőt. Tasso leghíresebb műve, A megszabadított Jeruzsálem sokban hasonlít Zrínyi alkotásához. A hangnem, a műfaj, sőt még a múzsa is megegyezik. Zrínyi Homérosztól és Vergiliustól, a rómaiak legkiemelkedőbb költőitől is merített ötleteket. A Szigeti veszedelemben még Giambattista Marino kiemelkedő allegorikus verseire emlékeztető részleteket is találhatunk.

Elég jelentős volt a csata ahhoz, hogy hősköltemény szülessen belőle?

Hőskölteményt rendkívüli, fenséges tárgyról, akár népek sorsára kiható eseményről lehetett csak írni. Szigetvár 1566-os ostroma eredetileg nem felelt meg a kritériumoknak. Azonban a csata óta eltelt évszázadban a horvát és magyar köznép elvégezte a történések eposzi magaslatra emelését. Természetesen nem Zrínyi dolgozta fel elsőnek Szigetvár ostromát, már előbb is említettem, hogy a 16. században rengeteg históriás ének, népdal illetve legenda keletkezett. Ezek közül jónéhány az előbb említett csata eseményeiről szólt. A legfélelmetesebb török hódító, I. Szulimán Szigetvárnál bekövetkezett halála, a várvédő hősök félelmet nem ismerő kirohanása, a hatalmas túlerő, és a csata utáni török támadások szünetelése adtak okot az események túlzó, “eposzi magaslatra való emelésére”. Volt olyan históriás ének, mely már 350 000 fősre nagyította a török sereget.

Történeti hűség, avagy pontos-e a mű?

A Sziget veszedelem történeti hűségét mindig is magasra értékelte a szakirodalom. Néha talán még túlságosan magasra is. Mint már említettem, Zrínyi német (és horvát) történetírókat is megemlít a műben, viszont amikor 1645-ben megírja a művet a fő célja nem az, hogy 100%-ig igaz történetet írjon. Sőt, már a bevezetőben is jelzi, hogy “fabulákkal keverte az históriákat”. A történelmileg hű részek közé lehet sorolni nyilván magát a fő eseményt, Szigetvár 1566-os ostromát, de valós szereplő Zrínyi, Szolimán és Rustán is. A kitalált szereplők listája többek között Deli Videt és Farkasicsot is felsorolja. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a költő dédapjának tulajdonítja II. Szulimán halálát, habár történelmi tény, hogy a szultán nem Zrínyi keze által halt meg. Természetesen ezzel az alkotó is tisztában van, de az alkotónak nem a teljes történelmi hűség elérése volt a fő célja.

Szerző: Gábriel Tamás (10.c)

Illusztráció: Arcanum