432-e1545225089195

Szabó Magda regényének főszereplőjét, Ginát saját „hasonmására” alkotta meg, ugyanis ő is hasonló nehézségekkel nézett szembe, amikor a Dóczi Gimnáziumban tanult 12 évig.

Szabó Magda iskolája ihleti a Matula János Leánynevelő Intézetet. Hasonlóan, mint Ginát, őt is reformátusnak nevelték, és ugyanolyan szigorú szabályok korlátozták. Azonban épp a sok szabály az, amitől nem őrülnek meg ebben a „fekete-fehér világban”, ugyanis „belátják, hogy milyen izgalmas a tilalmak erdejében élni”. Ez tartja bennük a lelket, és tartja össze a lányokat.

A Matula első ránézésre valóban a börtön látszatát kelti. Gina csak később döbben rá, hogy ahol Őt fogva tartják, az valójában menedék a külvilág elől. Az iskola olyan „merev”, szigorú, és legfőképpen zárt, hogy senki nem tud illetéktelenül be- vagy kijutni. Ez leginkább a Kuncz Feri a Matulában c. fejezetben jelenik meg, amikor Kuncz hadnagy megpróbálja „legálisan” elvinni Ginát az intézetből. Azonban minden hízelgése ellenére az igazgató megtartja az ígéretét, amit Vitay tábornoknak tett.

A regény mondanivalóját hangsúlyozza, segíti az E/1. látásmód, amely akkor hasznos, amikor egy szereplő gondolatait próbáljuk „kihangosítani”. Ezek általában rögtön megfogalmazott, rövid mondatok, úgy, ahogy az emberben cikáznak a gondolatok. A cukrászdás jelenetben, miközben Apa és lánya beszélgetnek, gondolataikat is „halljuk”. Ez azt jelképezi, hogy ők ketten annyira ismerik egymást, hogy képesek a másik gondolatait is „látni”. Ezáltal fokozódik a drámaiság is.

A műben sokszor megfigyelhető a titokzatosság is. Az író szándékosan nem közöl az olvasóval kulcsfontosságú ismereteket, így fokozva az izgalmakat. Vajon ki mozgatja a szálakat Abigél nevében, ki a titokzatos jótevő a Matulában?

A háború alakulásáról is csak akkor olvashatunk, amikor Gina apja meglátogatja a lányát. Rejtély övezi azt is, hogy Gina miért került a Matulába. Az Intézet olyan, mint egy esernyő, leárnyékolja a kívülről érkező híreket. Hasonlít a cenzúrázáshoz. Gina csak akkor szerez tudomást arról, hogy milyen rossz a helyzet a fronton, amikor Apukájával Hajda úr cukrászdájában beszélgetnek.

Ez az a pont, amikor akár akarja, akár nem, felnőtté kell válnia. Az engedetlen lánynak be kell látnia, hogy engedelmességre van szükség, különben tetteinek következményei lesznek rá és édesapjára nézve.

Gina értékrendjére sok minden alapján következtethetünk. Először is, Gina – úgy, mint a többiek – kedveli Kalmár Pétert, aki egy jóképű, hazafias férfi. Kőniget viszont utálja, mert folyton olyan jóhiszemű, mindent elhisz, gyengekezű. Itt látható, hogy Kőnig annyira szerepében van, hogy nem zavarja, nem fél felölteni a „gyávaság álarcát.” Feri iránt is csak azért érez vonzalmat Gina, mert elvarázsolják a külsőségek.

Gina értékrendje, és a felnőtté válás gondolata jobban összekapcsolódik, mint gondolnánk. Amikor első napját tölti a Matulában, amikor a lányok beavatják szokásaikba, azt gondolja, hogy milyen gyerekesek. Ő, aki egy tehetős polgári családból származik, nem fog ilyen butaságokat játszani. Önmagát „felnőttnek” tartja, az osztálytársait pedig „kisgyerekeknek”. Az elején Abigél legendája is badarság szerinte, amit a fiatalabbaknak találnak ki szórakoztatásképpen. Ám amikor Abigél neki is üzen, Gina is elhiszi, hogy létezik (legalábbis valaki eljátssza, hogy létezik). Amikor Apja megmagyarázza neki, miért kell a Matulában lennie, az igazság felnőtté válásra kényszeríti Ginát. Felül kell kerekednie a „gyerekes viselkedésén”, a lányokkal való haragját félre kell tennie. Vágyait is fel kell adnia, – a szökést, Ferit, a szabadságát – és alá kell rendelnie egy magasztosabb célért. Megismerve az apja által őrzött hatalmas titkot, amely szerint a háború már elveszett, a további vérontás felesleges. Ezért apja társaival arra törekednek, hogy Magyarország minimális veszteséggel kerüljön ki a világháborúból. Gina ezután már másképpen szemléli a világot. „Ó, boldogok, akik azon törik a fejüket, mit csináljanak holnap Kőniggel.”

Az izgalmas jeleneteknek mindig a bizonytalanság az alapja. Szabó Magda is erre építkezik a mű során. Az előbb említett, szándékosan elhallgatott titkok is bizonytalanságot keltenek. Gina megrémül attól, hogy nem hall az apja felől. Ezek a kételyek, és a lányokkal való elviselhetetlen kapcsolata adja a táptalajt a szökés gondolatának.

A bizalom is fontos szerepet játszik a történetben. Az utolsó szökés során is olyan emberekben kell megbíznia, akiket nem is ismer, például Horn Miciben. Ráadásul a Kőnigről alkotott képe is teljesen megváltozik. Kiderül, hogy a „báránylelkű tanár valójában a legbátrabb, legigazazabb férfi a Matulában”.

A világ, amelyben Gina él igen hihető és valósághű. Az írónő jól megszervezve, a cselekménnyel összehangolva szőtte bele a háború eseményeit. Nagyon következetes, a nyilvánvaló események összekapcsolódnak egymással. Valós emberi motiváció az, ahogy Vitay tábornok döntött Gina intézetbe kerülésével kapcsolatban. Nem akarta, hogy az ellenség zsarolás eszközeként használhassa fel Ginát. Nem saját magát akarja megvédeni, hanem a lányát, és bajtársait is.

Gina nem tudhatott arról, hogy apja mekkora áldozatot hozott érte, és nem akart az intézetbe menni. Ez teremti meg az alaphelyzetben a kezdeti feszültséget. A büntetések és szabályszegések száma jól mutatja, hogy Gina ellenáll, nem akarja elfogadni a rabságot, ami valójában az ő érdekében van.

Az első szökés meghiúsulása miatt tovább fokozódik a konfliktus. A cukrászdás jelenetnél a kedélyek némileg megnyugodnak. Apja feltárja előtte a titkot, hogy miért kell a Matulában lennie. Gina megígéri Apjának, hogy nem szökik meg többé, és önként vállalja a fogságot. Kuncz Feri megjelenésekor mégsem bírja megtartani ígéretét, sőt, többszörösen sem. A feszültség itt éri el a tetőpontot. Egyedül csak Abigél tudta meggátolni, hogy Gina a hadnagy foglya legyen. A megoldás pedig a szökés Horn Mici házáig és új élet elkezdése Makó Anna néven.

Kőnig tanár úr egy igen érdekes figura a Matula szigorú világában. Első ránézésre könnyen elhisszük róla, hogy tényleg egy gyengekezű, jóhiszemű latin-tanár. Ám valójában egy fortélyos összeesküvő, az „Árkodi Ellenálló”, aki embereket akar megmenteni a háború következményeitől, legyen az fizikai seb vagy lelki gyász.

A tanár úr annyira jól alakítja a szerepét, hogy szinte senki sem gyanítaná róla – még a kollégái sem –, hogy milyen agyafúrt. Ráadásul Abigél álarcát is ő vette fel, még Horn Mici korában. Azóta is lelkesen segít azokon, akiknek nehézségei támadnak az iskola falain belül, vagy a segítségét kérik. Gina is bedől a trükkjeinek, és nem fáradozik közelebbről megismerni a tanár urat, sőt egyenesen utálja. Nem is csoda, hogy nem tud rájönni Abigél kilétére.
Kőnig annyi áldozatot képes hozni a lelepleződés elkerüléséért, hogy azt is vállalja, hogy gyávának tartsák. „Olyan jó álarc, mint a gyávaság, amely egészen mást takar, nincs semmi kelléktárban.”

Az első számú rejtély Gina szemében az, hogy ki lehet Csodatevő Abigél. Az olvasó persze sejtheti, hogy az szereplő, akiről a legkevésbé hinnénk. Amikor Gina először hallott Abigél legendájáról, rögtön felmerült bennem, hogy Kőnig tanár úr nem az, akinek mutatja magát. Ezt a sejtést az támasztja alá, hogy annál a jelenetnél, amikor Gina nem fogadta el a terráriumot férjének, majd kiküldték a folyósóra, Kőnig jött oda hozzá és vigasztalta meg. Az is gyanús volt Kőnig személyét illetően, hogy pont ő kapta el a lányt a vasútállomáson, amikor először akart megszökni.

A csattanó Horn Mici házában „csattant el”, Kőnig váratlan megjelenése során. Vitay Gina eltűnése után Zsuzsanna keresésére indul, ekkor betér Mici házába, ahol később a tanár úr is felbukkan. A diakonissza nagyon ellenségesen viselkedik Micivel, szemére hányja, hogy ő szöktette meg Vitayt. Ekkor derül ki az is, hogy Zsuzsanna féltékeny az asszonyra, azt hiszi, szerelme, inkább Horn Micihez vonzódik. Ám ekkor nyilvánvalóvá válik ez nem így van, mert „Nekem a föld hátán semmi közöm sincs valakihez, akiről maga azt hiszi, hogy van” (Mici). Majd a titokzatos férfi, Kőnig később betoppan és ekkor Zsuzsanna teljesen összezavarodik. Kőnig végül magyarázatot ad, hogy valójában azért játszotta el, hogy Micikét szereti, hogy ezzel „megvédje (Zsuzsannát) a veszélytől. Önmagától.”

A regény másik nagy fordulata, amikor Kuncz Feriről kiderült, nem csupán egy fiatal hadnagy, aki bolondul Gináért, hanem az ellenség küldötte. Rajta keresztül akarják Ginával zsarolni az apját.

Az ellenséget segítette az balszerencsés fordulat, amikor jószándéktól vezérelve Bánki írt egy levelet Kuncz hadnagynak, hogy látogassa meg szegény szenvedő lányt. Így lelepleződött le az ellenség előtt a lány búvóhelye.

Amikor Feri először találkozott a Matula kerítésénél Ginával, azzal próbált még inkább a lány bizalmába férkőzni, hogy azt hazudta magáról, hogy ő az Árkodi Ellenálló. Azonban a valódi Ellenálló nem fedheti fel a kilétét, mert nem lehet abban biztos, hogy Gina száján nem szalad ki valami bizalmas.

Szerintem elég meglepő volt az, hogy Horn Mici és Mráz üveges valóban „vén” összeesküvők. Erre az a rész utal, amikor Miklós-napi-istentisztelet előtti csütörtökön betört a templom ablak, és Mráz csak aznap reggel tudta megjavítani, amikor az istentiszteletet tartották! Ezáltal hagytak időt az Árkodi Ellenállónak, hogy kicserélje az énekmutató táblákat.

Nekem nagyon tetszett a regény. A krimire jellemző izgalmakat / a krimitől megszokott izgalmakat kínál, ugyanakkor logikusan felépített, érthetők és világosak az ok-okozati összefüggések. Nekem a legizgalmasabb a szökést leíró rész volt, ahol már nem tudtam letenni a könyvet. Mindig érdekeltek a lebilincselő, összeesküvésekről szóló történetek. Ez a könyv bőven tartalmazott ilyet.

 

Szerző: Bogár Balázs (8.d)

Kép: mediaklikk.hu