pens-5299570_640

Milyen kihívásokkal néz szembe az irodalom a 21. században? Például azzal, hogy nincs mese: az olvasásba energiát kell fektetni, nem passzív, kényelmes folyamat. A könyv nem olvassa el magát.

HOGYAN ÉRDEMES OLVASNIVALÓT VÁLASZTANI? Az első jó tanács íróknak: nem árt az írást megelőzően / azzal párhuzamosan olvasni – például kötelező olvasmányokat, mert azok nagy része már “bizonyított”.

Az első ilyen könyv, ami megérintette, a Gulliver egyik könnyített változata volt.

Érdemes körülnézni az interneten, bemenni egy könyvesboltba, és csak úgy beleolvasgatni a kínálatba, a könyv majd “megszólít” minket. Amikor kiadóban dolgozott, azt tapasztalta, hogy egy kézirat nagyjából az első 20 oldal után nem lesz sokkal jobb vagy rosszabb, tehát jó módszer azt hazavinni a könyvesboltból / könyvtárból, aminek az első oldalai tetszenek.

Abban az időben, amikor Totth Benedek gimnáziumba járt, sem volt valószínűleg magasabb a kötelezőket elolvasó diákok száma, és számos elolvasott kötelezővel kapcsolatban felnőttkorban értette meg, miért tarthatták fontosnak a tanárok az elolvasását. Sosem lehet egyébként tudni, hogy mi a “belépő” a jó könyvek világába, a szerző fia például a Harry Potter-sorozattal kezdte, majd rögtön klasszikusokra váltott. Sosem derül ki, hogy olvasna-e ma, ha nem szereti meg a varázsló sztoriját.

HOGYAN LETT ÍRÓ TOTTH BENEDEK? Saját bevallása szerint borzalmas versekkel kezdte, de egy költő ismerőse rávilágított arra, hogy valószínűleg nem a vers lesz a műfaja. (Azóta csak három verset írt – felkérésre.) Sokáig félt írásaival kiállni a nyilvánosság elé az esetleges kritikák miatt. Ha visszautazhatna az időben, akkor azt a tanácsot adná magának, hogy legyen bátrabb. Úgy gondolja, hogy például az első regény megírásáig nem vezet nyílegyenes út, rengeteg próbálkozásra, elvégzett munkára van szükség. Nála döntőnek bizonyult, hogy fordításokkal kezdte – és folytatta is, például Az éhezők viadala-trilógiával.

Mentálisan nehezebb feladat nem elveszíteni a koncentrációt, lendületet, amikor saját művet ír az ember, mert nem látja, hol van a vége például oldalszámban. Ugyanakkor egy fordítás közben megoldandó problémákkal találkozik az ember, saját mű írásakor viszont érhetik kellemes meglepetések.

Példák írói módszerekre: Stephen King saját állítása szerint az ötlet megszületését követően leül, és egyszerűen csak ír. James Ellroy krimiíró a másik véglet, aki viszont 900 oldalas vázlatból készítette el egyszer egy 300 oldalas regényét. Előfordulhat, hogy az ember az írás elkezdését követően jön rá, hogy már esetleg az alapötlet sem működik. Nincs olyan recept, módszer, ami minden írónál követendő lenne: van, akinek “jól áll” a gyors írás, másoknak szükségük van egy jól kidolgozott vázlatra.