2020-ban március és június között, valamint és 2020 novembere óta zárva voltak/vannak a mozik, és ilyen nem fordult elő még a II. világháború vagy a spanyolnátha-járvány idején sem! (Utóbbi idején félórás szellőztetéseket tartottak az előadások között.)
Az előadó a Metropolitan Egyetemen tanít és a Budapest Zrt. igazgatója (a cég a Corvin, Puskin, Művész, Toldi, Tabán és Kino artmozikat működteti).
Liszkai Tamás előadásában igazából elkezdte felvázolta, hogy milyen újítások jelentek meg a fotózás és a mozi történetében annak érdekében, hogy kiszolgálják a nézőket – “emeljék a tétet”. A Lumiére család reggelije óta (az első mnozgóképek egyike) jócskán megnőtt a mozinézők ingerküszöbe. (Ebben a filmben például azt is értékelte a korabeli néző, hogy a háttérben a szél fújja a leveleket – a szerk.)
“A mikroszkóp alá tett idő” – megjelenik a mozgás.
Ez egyébként egy kamera. 🙂
Fí-hatás: az illúzió alapja. Zénón ismerős lehet matek óráról – vagy a filozófiából.
Így pásztázzuk a látványt. Ennek köszönhetően időbeliséget az állóképekbe is bele tudunk kódolni/látni. (Lásd például Leonardo festményeit – a szerk.)
A Lumiére testvéreknek is volt mozija Budapesten, eredetileg cirkuszi/bazári látványosságnak számított, külvárosi kávéházakban lehetett befizetni erre a típusú szórakozásra. A képen a Lelocsolt locsoló című 50 másodperces szkeccset tekintik meg a nézők. (Aminek több változata is volt, mert a kópiák elhasználódását követően újra és újra leforgatták a népszerű minisztorit, apró változtatásokkal – a szerk.)
A magyar film kezdetei.
Érzelmek, mögöttes jelentések megjelenítése: ez már művészet!
