Falk György, a 3d nyomtatókkal, szkennerekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó Varinex stratégiai igazgatója tartotta az előadást. A Varinex prototípus készítő és additív gyártó csapata 1998 óta áll a fejlesztők szolgálatában a villámgyors prototípusgyártás, kis-szériás gyártás, gyors szerszámkészítés és 3D visszamodellezés területén – ennyit az előadó tapasztalati hátteréről.
Az ipari forradalmak jellemzőivel kezdtünk, természetesen nem rögtön a negyedikkel. Így szó esett a gőzkorszakról és találmányairól; majd a második ipari forradalomról, amikor még 30-40 napig tartott elkészíteni egy autót (szemben azzal a tempóval, hogy ma 30-40 másodpercenként gördül le a gyártószalagról egy-egy jármű); végül a harmadik forradalom automatizálási, elektronikai és informatikai fejlesztéseinek hatásairól. Az ipari forradalmak 4.0 változatának legfontosabb jellemzője: cyber-fizikai rendszerek segítségével a valódi tárgyak összekötése adatfeldolgozókkal / virtuális tárgyak és folyamatok kapcsolódása információs hálózatokon (pl. Internet) keresztül. Ez tulajdonképpen az ember nélküli gyártás ideája, ami egyelőre nem valósult meg.
A smart vagy intelligens működéstől, vagyis amikor az egyes elemek (pl. egy számítógép és a vele összeköttetésben álló robot) képesek környezetükből információkat nyerni és önállóan cselekedni, még messze vagyunk. A technológia részelemei azonban már itt vannak velünk a mindennapokban. Nem biztos, hogy mindenki belegondolt: a virtuális világokban játszódó “lövöldözős játékok” például alkalmasak bizonyos gépi képességek tesztelésére. De az “egész” még nem állt össze. A bizonyos (rész)feladatokat elvégezni képes, előre programozott robotoknál tartunk.
Jelenleg olyan projektek zajlanak a nagyvilágban (az Audi gyáraktól a SZTAKI laborig), amelyek odáig vezethetnek egyszer, hogy a robotok egy gyártási folyamat minden lépését “eltanulják” az embertől a legapróbb, optimalizált mozdulatig bezárólag. Egyelőre az együttműködő robotokkal zajló kísérleteknél járunk: az emberekre erősített szenzorok és szemüvegek küldik az adatokat a robotoknak, amelyek ezek alapján végzik együtt a kezelővel a kijelölt munkafolyamatot.
Próbálunk lépést tartani a világgal: idehaza nagyjából háromtucat cég és felsőoktatási intézmény hozta létre közösen a Nemzeti Technológiai Platformot, amely a magyarországi kutatásokat fogja össze.
A másfél órás előadás utolsó mintegy 30 percében pedig a hétféle ipari 3D nyomtatási eljárásba pillanthattunk bele – de ha valakit működés közben is érdekelnek ezek a szerkezetek, érdemes időpontot kérni gyárlátogatásra.
