A lábat az asztalra feltenni eredetileg azoknak a tengerészeknek volt a kiváltsága, akik körülhajózták a Horn-fokot vagy a Jóreménység fokát. És csupán az egyik lábat, ha csak az egyik sikerült.
A vitorlás fregattok hadapródjai szűk ebédlőkben étkezhettek, amelyek bútorzata nem volt túl komfortos: ládákból, padokból, asztalokból állt. Az asztalok alá ráadásul a hajó felszereléséből halmoztak fel – roppant kényelmetlen volt tehát leülni. A tapasztaltabb hadpródoknak ezért megengedték, hogy egyik vagy mindkét lábukat az asztal lapjára tegyék.
Ismert ez a modortalanság Angliában és az Egyesült Állmokban is, ahol a férfiak a klubjukban vagy pipázó szobájukban rakták fel lábukat az asztalra. (Forrás: Görög Ibolya Tanácsoskönyv, Athenaeum, 2012)
Egy 2016-os vizsgálat szerint a cipőtalpak 80%-án szalmonella és lisztéria baktériumok telepednek meg, valamint a staphylococcus. Még ijesztőbb, hogy a cipőtalpak 96%-án található meg az E.coli baktérium. Különböző vegyszerek maradványait hurcoljuk magunkkal hetekig, valamint ólmot, aszfaltot, mikroműanyagokat – csupa egészségre ártalmas anyagot. Ezeknek nincs helye az asztalon.
