
Sokan félnek a méhektől, veszélyesnek tartják őket. Édesanyám, Szöllősi Vera mégis egy olyan munkát választott, ahol nagyon is közel kell menni hozzájuk, közöttük-körülöttük kell dolgozni.
– Kilenc éve kezdtem el méhészkedni, de körülbelül olyan 20 éves lehettem, amikor egy méhésztől meghallgattam egy előadást, és akkor már fölkeltette az érdeklődésemet a méhek nagyon különleges világa. Amióta hallottam ezt az előadást, meg mióta én belevágtam a méhészkedésbe, eltelt közben 20 év, de közben elvégeztem egy méhészképzést is, ami megerősített abban, hogy ez a dolog engem érdekel. És hogy mások félnek a méhektől? Lehet, hogy másoknak az van a fejükben, hogy kicsit veszélyes állat, mert meg tud szúrni, de alapvetően én nem ezt látom bennük, hanem azt, hogy ők egy fantasztikusan szorgalmas nép, akik együtt dolgozva csodákra képesek, és én ezt a világot szerettem volna megismerni. Persze engem is néha megszúrnak, illetve hát van védőöltözetem, de ezzel együtt is előfordul. Cserébe rengeteget ad az a munka, amit velük együtt végezhetek.
– Arról tudsz egy kicsit mesélni, hogy a méhészkedést otthon hogyan tudod csinálni, és ez hogyan alakult ki?
– Szerencsés helyzetben vagyunk, mert ugye a Hármashatár-hegy lábánál, a Remete-hegyen lakunk, és elég nagy a telkünk, meg meredek is, úgyhogy azt találtuk ki, hogy itt a kert tetején tesszük le a méhcsaládokat. Nekem nem vándorméhészetem van, tehát nem vándorlok a méhekkel, hanem úgy hívják, hogy állóméhészet, ahol álltalában nem tudnak a méhek annyi mézet termelni, mintha vándoroltatnám őket, viszont nincsenek is úgy kizsigerelve.
– Hány méhed van?
– Mivel ez csupán egy hobbi méhészet, ezért a tíz körüli családszámot próbálom tartani, de ez mindig változik, azért, mert tavasszal szaporodnak a méhek, és ilyenkor el is szoktam adni családokat, hogy ne legyen túl sok.
– A család kifejezés alatt hány méh értendő?
– A méhek kaptárban élnek, ahol egy méhanya van, a család létszáma pedig nagyon változó, mert nyáron úgy 60 000, télen meg 20 000 méhből áll.
– És a többi méh mind elpusztul?
– Igen, ez úgy van, hogy a méh anya nyáron petézik sokat, és így fejlődik a család, de a nyári napforduló, június 24. után már elkezd a télre készülődni, és onnantól a méhanya kevesebb petét tesz le, így télre lecsökken a család.
– De ha ők télen nem tudnak kimenni, akkor mit kell velük csinálni?
– A mi égövünkön krajnai méhek vannak, ami azt jelenti, hogy ezek áttelelő méhek, tehát be kell telelni őket, azaz a kaptárat nem kell bezárni, csak a kijárókat szoktam leszűkíteni, hogy kevésbé menjen be a hideg. Valamint elég élelmet kell biztosítani nekik, amit az utolsó hordásukból kell bent hagyni, hogy tavaszig kibírják. Nyilván, hogyha jó tél van, és jó hideg, akkor az a méhészeteknek jó, mert kevesebb táplálékot fogyasztanak. Ilyenkor összehúzódnak egy úgynevezett „telelő fürtbe” az élelem köré, és akkor a belső méhek tudnak táplálkozni, a külső méhek pedig a szárnyuk rezegtetésével állandó hőmérsékletet biztosítsanak, ami megóvja őket a fagyástól, és utána folyamatosan cserélnek, tehát akik belül vannak a fürt melegebb részében, azok kijönnek, és a külsők kerülnek be. És amikor elfogy az élelem azon a helyen, ahol addig voltak, akkor mennek odébb, ahol találnak még élelmet.
– Neked ugye van emellett egy „rendes” munkád is. Mennyi időt vesz igénybe a méhészkedés?
– Igen, vegyük figyelembe, hogy ez hobbi méhészet, a tíz család azért nem olyan nagyon sok munka, és mindig más mennyiségű munka is van vele. Tavasszal adódik a legtöbb, mert akkor a méhanya sokat petézik, gyorsan szaporodik a család, és ahhoz, hogy elkerüljük a méhek megrajzását, ahhoz a méhésznek nagyon jelen kell lenni, és hogyha azt látom, hogy egy család hirtelen elkezd szaporodni, akkor gyorsan szét kell őket osztani. Tehát tavasszal olyan 2-3 naponta rá szoktam nézni a méhekre, de ez a tíz családnál maximum két óra munka, és aztán például télen, amikor betelelem őket, akkor gyakorlatilag október és február között nincs feladatom. Akkor olyan munkálatok vannak, mint például a keretfűzés, de ez itt bent a lakásban is elvégezhető.
– A rajzás fogalma pontosan mit jelent?
– A rajzás azt jelenti, hogy amikor a méhek úgy érzik, hogy a kaptáron belül megszorultak, tehát vagy megtelt mézzel a kaptár, és nem tudnak hova begyűjteni mézet, vagy olyan sokan vannak, hogy szűk a helyük, akkor nevelnek egy új anyát, és a régi anyát elkezdik nem táplálni, azért, hogy lefogyjon, és akkor a régi anyával a család egy része kirepül a kaptárból, és hát ez a méhészetben veszteség. Ez egy gyűjtő család lenne, ami ha azzal a sok dolgozóval elmegy, akkor kevesebb méz lesz, illetve, akkor van utána egy kis idő, mire az új anya kikel, az az új anya lesz a megmaradt dolgozókkal, és alkot egy új családot.
– Olyan már történt veled, hogy megrajzott egy család?
– Abszolút, igen. Ilyenkor az történik, hogy egy fának a tetejére, általában elég magasra, száll az anya, és köré repül ez a megrajzott család, egy fürtben lelógva. A merészebb méhészek fölmásznak értük, és leszedik őket. Én, amikor ilyen magasra repültek, hagytam őket, de – emlékszel? – egyszer volt egy olyan eset, amikor egy fenyőfának az alsó ágára repültek, és neked kiabáltam, hogy gyere segíteni, és sikerült befognunk ezt a méhcsaládot. Az olvasóknak mondom: ilyenkor ezt úgy tudjuk megtenni, hogy lefújjuk vízzel őket, hogy ne tudjanak elrepülni, meg ilyenkor nem támadnak, mert teli van a gyomruk mézzel, mert megszívják magukat, mielőtt rajoznának, és akkor gyakorlatilag egy zacskót alájuk tartva, egy bottal, egy határozott mozdulattal megütve az ágat, az egész család beleesik a zacskóba, és ilyenkor vissza tudom vinni, és egy üres kaptárba betenni őket, hogyha az anya is benne van – és akkor az a család meg tud maradni.
Szöllősi Kolos (9.a)
Fotó: kronikaonline.ro