Március 5-én, a Fazekas+Fesztivál második napján ellátogatott iskolánkba Bass László, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Bass László kutatási területe a szegénység, ezen belül a gyermekszegénység, így előadása is erről szólt.

A száraz, tényeket felsoroló prezentáció helyett azonban egy társasjátékban, a Szociopolyban vehettünk részt. Szegény sorsú emberek életébe helyezkedtünk bele, célunk pedig az volt, hogy így vagy úgy, de túléljük a hónapot. A játék elején négy csapatot alakítottunk ki, mindegyik csapat 1-1 családot jelentett. A család eldönthette, hogy hány gyereket szeretne vállalni. Ettől függően nőttek a költségek (pl.: rezsi, bevásárlás). Ha a gyerekvállalás mellett döntöttünk, kaptunk GYES-t, így a játék elején nem 0 Ft-tal kellett indítanunk. A négy csapat közül ketten 2, egy csapat 1, míg a mi családunk 0 gyermek mellett döntött. A játék során dobókockával dobtunk, és annak a mezőnek a következményeit kellett viselnünk, amire ráléptünk. A mezők között volt olyan, ahol munkát lehetett vállalni (közmunkát, de feketén is lehetett dolgozni), de olyan is volt, ahol egy nem várt költséget kellett befizetnünk, egy nehéz döntést kellett hoznunk vagy valamilyen csapás ért minket. Az egyes események bekövetkezte után Bass László saját tapasztalatokkal is alátámasztva elmondta, hogy a való életben ez hogyan zajlana le vagy azt, hogy mennyire gyakori az adott probléma. Ezen kívül a hónap minden hetében be kellett vásárolni, illetve a játék során egyszer be kellett fizetni a rezsit és egy biztosítást. A játékot az „nyerte”, aki túlélte a hónapot, azaz nem ment mínuszba és nem vesztette el a házát. A négy csapatból kettő túlélte a hónapot, azonban egyikük nagy adóssággal fejezte be, míg a negyedik csapat házát is elvesztette.

Nekem nagyon tetszett a játék, mert sok mindent megtudtam arról, hogy milyen helyzetben lehetnek ezek az emberek. Ebben segített az is, hogy a játékot végig valós számokkal játszottuk, így nagyon könnyen bele lehetett magad élni az adott család helyzetébe, el tudtad könnyen képzelni, hogy milyen „lehetőségeik” vannak. Rám nagyon nagy hatással volt ez a játék, így mindenkinek ajánlom, hogy megnézze a belőle készült színházi előadást.

Szerző: Sándor Zsófia (12.a)