Bár az emberek túlnyomó többsége a közösségi média által okozott legnagyobb problémának a függőséget gondolják, én távol állok ettől a véleménytől.

A függőségek megszüntetéséhez nem elég, hogy az ehhez használt dolgot elvegyük, mert ha nem iktatjuk ki a probléma forrását, egyszerűen csak átváltunk egy másik káros szenvedélyre. Pont ezért szerintem, ha már nem lehet megszüntetni a probléma okát, inkább ebben nyilvánuljon meg az okozat, mint egy egészségre károsabb dologban. Mint rengeteg függőségnél, itt is sokan a fizikai világ elől akarnak elbújni. Személy szerint azért töltök rengetek időt a virtuális világban, mert úgy gondolom és érzem, hogy a világ többi része nem alkalmazkodott eléggé a generációm igényeihez. Ez alatt többek között azt értem, hogy ez egy sokkal gyorsabb világ, sokkal több érzelmi behatással, ami szinte szükségletté vált, és ezt a fizikai világ nem tudja megadni. Ezek mellett persze az is lényeges, hogy minden embernek vannak problémái, és szerintem mivel a generációnk otthonosan mozog az interneten, mi így dolgozzuk fel ezeket.

A társadalmi polarizáció nagy mértékű erősítése a közösségi média egyik legnagyobb problémája. Az algoritmusokat úgy írják, hogy olyan tartalmakkal találkozzunk, ami minél inkább megfelel az ízlésünknek, ami azt is magába foglalja, hogy szinte csak olyan véleményekkel találkozunk, ami megegyezik a sajátunkkal, vagy csak kicsit különbözik. Mivel alig találkozunk eltérő állásponttal, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a mienkéhez hasonló vélemény létezik, vagy biztos, hogy nekünk van igazunk. A gyakorlati problémát szerintem az okozza, hogy amiatt a gondolat miatt, hogy biztosan nekünk van igazunk, sokan azt gondolják, hogy az ellenkező véleményen lévők jobb esetben tudatlanok, vagy akár ártani akarnak másoknak. Ezek között a véleményburkok között nagyon kicsi az átjárás, és mivel sokkal kényelmesebb a biztosban maradni, elbújni az ellenkező vélemény elől, meg sem próbáljuk meghallgatni, milyen érvei vannak másik csoportnak, ráadásul ez a burok úgy formálja a másik csoport véleményét, hogy csak azt, és olyan formában halljuk meg, amit hallani akarunk.

Az általánosan használt algoritmusok melléktermékekért, illetve külön erre a célra használt programok hatásaként a felhasználókat könnyen szélsőséges irányokba lehet vezetni. Ha egy adott véleménnyel egyetértünk, valószínűleg egy kicsit szélsőségesebb állásponttal is, és ha már azzal is egyetértünk, jöhet az újabb szint, így folyamatosan kis emelésekkel a felhasználó a szituáció komolyabb észrevétele nélkül eljut egy, a kiindulásinál sokkal szélsőségesebb álláspontra. Ezek az algoritmusok célzottan használva egyébként sok esetben fegyvernek is minősíthetőek. Az ilyen fajta algoritmusoknál a legismertebb a Cambridge Analityca. Ez a cég nagy szerepet játszott a 2016-os amerikai elnökválasztásnál, illetve a Brexit kampánynál, amiknél a billegő szavazatú választókat megcélozva próbálták megváltoztatni a választás kimenetelét.

Személy szerint a gyorsan növekvő társadalmi polarizációt az emberiség öt legnagyobb és legfontosabb problémája közé sorolnám, mivel ez az egyre nagyobb rés a különböző csoportok között rendkívül megnehezíti az összefogást és együttműködést, ami jelentősen nehezítheti a fejlődést, ezzel pedig az életminőség javítását. A másik indok pedig, hogy ez a jelenség magas valószínűséggel polgárháborúkhoz és háborúkhoz fog vezetni, aminek komoly jelei között szerepel a Mianmarban a rohingyák ellen elkövetett tömeggyilkosságok is, ahol legalább 700,000 embernek kellett elmenekülnie az országból. Az pedig, hogy az egész katasztrófát a katonasághoz kapcsolható személyek idézték elő szándékosan, jól mutatja, hogy megfelelő erőforrásokkal milyen jól ki lehet használni a jelenséget.

Nemes Ábel (9.a)