Az emberi komplexitású nyelvek megjelenéséhez szükséges ún. protonyelvi jelenségek, amelyekre már egyes állatfajok is képesek.
Majmok nyelvtanulása: Kanzi a bonobó 27 éves korára több, mint 360 jelet tudott használni és több ezer szót megértett.
Mimika: A juh az arcvonásai alapján meg tudja különböztetni az egyik embert/birkát a másiktól és sokáig emlékszik arra, akit már látott. Az ismerős arc látványa megnyugtatja. A vidám és dühös arcokat is meg tudja különböztetni egymástól.
Nem nyelvi jelek: A kutya farka csóválásával jelzi, ha valakit barátságosnak talál.
Gesztusok: Amikor Betsy, egy kutya meghallotta, hogy a gazdája megszólalt, félrebillentette a fejét és nagy odaadással figyelte a gazdáját.
Térközszabályozás: Az állatok abból is következtetéseket tudnak levonni, hogy milyen közel van hozzájuk egy másik állat.
Kooperatív vadászat: Az oroszlánok együtt kerítik be zsákmányukat.
Szerszámkészítés: A csimpánz szerszámot használ a termeszek összeszedéséhez.
Társas intelligencia: A lövőhal gyakorlott fajtársait figyelve tanulja el a rovarvadászat köpködéses módszerét.
Éntudat: Az elefánt és a delfin felismeri magát a tükörben.
Jelek és szimbólumok: Azy, az orangután nem csak arra képes, hogy gondolatait jelek és szimbólumok útján közölje, de mások elgondolását is megérti.
Számolás: Alex a papagáj megtanult számolni. A számolást azért ismerik az állatok egyes fajai, mert listázniuk kell a csapatuk tagjait, ki él egyedül és kinek van társa.
Színek: A színek felismerésére azért van szükségük egyes állatoknak, hogy eldönthessék, a táplálékul kiszemelt gyümölcs elég érett-e.
Megtévesztés képessége: Némely állat kiad olyan hangot, ami veszélyre figyelmeztet, hogy megtévessze társait és ezáltal több élelemhez jusson.
Utánzás: A delfinek azonnal tudják utánozni oktatóik mozdulatait.
Mozgás: A méhek tánca. A lelőhely távolságát a tánc formája és tempója jelzi. Minél közelebb van a táplálék, annál gyorsabban táncolnak. Ráadásul itt látjuk az ingertől való elszakadást is: a méh nem a táplálék közvetlen jelenlétében, hanem időben és térben távolabb jelzi a táplálék helyét. A nyitottság azonban itt is teljességgel hiányzik: a tánccal a méhek csak a táplálék helyét, irányát és mennyiségét képesek jelezni
Különbségek az emberi nyelv és az állatok jelrendszere között
| Emberi kommunikáció | Állati kommunikáció |
| Átgondolt. | Ösztönös. |
| Egyféle jelrendszer használatára épül (hangadás). | Az állatok egész viselkedésére épül. |
| A jelek nyitott rendszert alkotnak. | A jelek zárt rendszert alkotnak. |
| Mást is közölnek egymásról a lét- és fajfenntartáson kívül. | A lét- és fajfenntartáshoz szükséges közlésekre korlátozódnak. |
| A jelek használata tanulás útján következik be. | A jelek genetikailag öröklődnek. |
| Nem korlátozott a jelek száma. | A jelek száma korlátozott. |
| Emlékezés. | Hiányzik az emlékezés. |
| Tudják tájékoztatni egymást. | Nem tudják tájékoztatni egymást. |
| Ingerfüggetlen. | Az ingerektől függ. Reflexjellegű. |
| Nem csak az aktuális dolgokra vonatkozik. | Az aktuálisan jelen levő dolgokra vonatkozik. |
| Tagolt. | Nem tagolt. |
| Egymástól elkülönülő mondatok. | Nincsenek mondatok. |
| Produktív és kreatív. | Nem kreatív vagy produktív. Mindig ugyanúgy fejezik ki magukat. |
| Kombinálható jelek. | Nem tudják kombinálni a jeleket. |
| Térben és időben független. | Itt és mostra korlátozódik. |
Szerző: Bakó Zsófia (9.a)
Források:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_3/ch02s06.html
