Egyre többször hallhatunk vagy olvashatunk olyan hírt a TV-ben, újságokban, és különböző hírportálokon, hogy kihaló félben van egy-egy nyelv.
Ennek több oka is lehet: nagyon kevesen beszélik az adott nyelvet, és szinte már nem is használják, pl.: a gyereküket már nem tanítják meg azon a nyelven, mert „minek”. A másik ok az lehet, hogy a törzs/társadalom, amiben az adott nyelvet használják, elöregedő. Nem születik annyi gyerek, ahány ember meghal, így a nyelv, az utolsó emberrel, ki fog halni.
Most a járványhelyzet még jobban megnehezíti a kihakófélben lévő nyelvek helyzetét. Szerencsére néhány esetben már tettek intézkedéseket annak érdekében, hogy ne történjen tragédia. Az észak-amerikai cseroki indiánok közösségét már a koronavírus-járvány kitörése előtt is fenyegette az a veszély, hogy hamarosan kihal az anyanyelvük. Mostanra már csupán kétezren lehetnek, akik folyékonyan beszélik a cseroki nyelvet, és félő, hogy a vírus miatt ez a szám még tovább fog csökkenni. Az Oklahoma állambeli rezervátumban a cseroki nyelvet beszélőket emiatt az első oltási csoportba is sorolták be, hogy az emberélet mellett a kulturális örökségüket is védjék. Az államban mintegy 141 ezer cseroki származású ember él, közülük a statisztika szerint 12 300-an fertőződtek meg és 69-en haltak meg a vírus szövődményei miatt. Ezzel egyébként még a szerencsésebb indiánközösségek közé tartoznak az Egyesült Államokban. A törzs szerint 69 emberből 30-an voltak cseroki anyanyelvűek, ami szörnyű veszteséget jelent. Szerencsére, december 14-én megérkezett az első adag vakcina, és 600 cseroki anyanyelvű megkaphatta az oltást.
A WHO adatai szerint több száz hasonló nyelv van még veszélyben, de nincs arról információnk, hogy ők hogy haladnak az oltással.
A www.endangeredlanguages.com elindított egy olyan „akciót”, hogy az internetre fel lehet tölteni bármilyen nyelvről érdekességeket, és még videót is lehet felvenni, ezáltal, ha kihal a nyelv, legalább emlékezzen arra, hogy egyszer ilyen nyelv is létezett.
Szerző: Tóth Dániel (9.a)
Fotó: internet
