Az Árpád-ház kihalása után a kiskirályok uralta Magyarországot újra kellett egyesíteni. Ezt a feladatot egy tehetséges ifjú, Károly Róbert az Anjou-dinasztiából vállalta magára.

Kezdeti kudarcai ellenére kitartóan küzdött céljáért, és végül az Úr ezerháromszázhuszonegyedik esztendejében sikerrel járt. Megerősítette a magyar államot, és új diplomáciai kapcsolatokat hozott létre. A visegrádi királytalálkozó alkalmából lehetőségem nyílt személyesen találkozni eme nagyszerű emberrel. Gazdasági reformjairól kérdeztem.

– Milyen volt a magyar gazdaság helyzete trónra kerülésekor?

– Nos, ez egy igen bonyolult téma, amit nem könnyű néhány szóban megfogalmazni, de azért megpróbálkozom vele. Az Árpád-ház idejében a királyi jövedelmek fő forrása úgynevezett domaniális (a királyi birtokokból származó) jövedelem volt, és a regále (királyi felségjogokból származó) bevétel csak másodlagos szerepet kapott. Sajnos azonban a királyi uradalmak súlyos veszteségeket szenvedtek az interregum időszaka alatt, így ez a rendszer nem bizonyult megfelelőnek, cselekedni kellett.

– Milyen módon próbálta megoldani a problémát?

– Teljes átszervezésre volt szükség. A tartományuraktól visszaszerzett birtokokat honorként adtam az országos tisztviselőknek, ezzel hatékonyabbá téve a közigazgatást és a hadszervezést. Korszerű reformjaim lényege, hogy a hangsúlyt a már említett regále jövedelmekre fektettem. Pénzverő kamarákat létesítettem. A nemesfémek bányászatára vonatkozó szabályok mellett sóregálét is bevezettem.

– Az utóbbi években fellendült a nemesfém-kitermelés. Ez minek köszönhető?

– E tekintetben a magyar föld mindig is nagy lehetőségeket rejtett magában, csak rá kellett jönni, hogy aknázhatjuk ki ezeket. A régi törvények szerint a földesurak nem részesültek a területeiken működő bányák bevételéből, így gyakran inkább eltitkolták azokat. Ennek elkerülése végett a bányabér egyharmadát átengedtem a földbirtokosoknak. Ugyanakkor életbe léptettem a nemesérc-vásárlási monopóliumot, ami megtöltötte a királyi kincstárat.

– Ejtene néhány szót valutareformjairól?

– A kiemelkedő aranytermelés lehetővé tette, hogy új, jó minőségü fizetőeszközt vezessek be. Az új aranyforintot firenzei mintára verettem. Az itáliaiak mindig is nagyon értettek a pénzhez! Büszkén jelenthetem ki, hogy a magyar aranyforint mára Európa megbecsült pénzévé vált. Kevésbé látványos, ám hasonlóan fontos változás, hogy értékálló ezüstdénárokat hoztam forgalomba, és megszüntettem az évenkénti pénzbeváltás elavult szokását. Az így kieső bevétel pótlására találtam ki a kapuadót, melyet a jobbágyok fizetnek telkük után.

– Nem terheli ez túl a parasztokat?

– Természetesen nem.

– Megosztaná velünk a kereskedelemről vallott nézeteit?

– Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy „a királyságunkon áthaladó kereskedőknek egyetemlegesen és egyenként üdvözlésünket kedvezésünkkel” küldjem. Természetesen az áruk áramlása nagyon fontos. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a harmincadvám nem a kereskedők elrettentését, hanem pont, hogy a kereskedelem fellendülését szolgálja!

– Mit vár ettől a találkozótól?

– Jelenlegi célom, hogy kibékítsem a cseh és lengyel királyokat, hiszen viszálykodásuk egyikőnknek sem érdeke. Remélem, erős szövetségesekre lelhetek bennük. A másik oka ittlétemnek az, hogy Magyarország kapcsolatát a gazdag nyugati városokkal hátráltatja Bécs árumegállító joga. Ennek elkerülésére szeretnék új kereskedelmi útvonalakat létrehozni.

– Milyennek látja Magyarország és a térség jövőjét?

– Hiszek benne, hogy a reformjaim hosszútávon is nagyhatalommá teszik a Magyar Királyságot. Továbbra is fontos feladatomnak tartom a lakatlan területek újranépesítését. Sajnos az ország még mindig nem heverte ki teljesen a tatárjárást. Csak remélhetem, hogy a magyarok nem esnek egy újabb keleti hódító áldozatául…

– Köszönöm, remélem sikerrel jár, és máskor is részem lehet hasonló megtiszteltetésben!

 

Szöveg: Dánffy Ábel (9.c)

Illusztráció: zanzatv.hu

Köszönjük Foki Tamás tanár úr közreműködését!

Mi volt a feladat?

Interjú I. Károllyal a gazdasági reformokról (1335-ben Visegrádon, a királytalálkozón a lengyel kincstárnok a királytól gazdasági reformjairól szeretne többet megtudni. Használd a tankönyvi szövegen túl a 2 okleveles forrást, az ábrát és a videót! Kereshetsz az interneten is!)