– Koppány! Mielőtt lefejezlek, meghallgatlak. Életedet nem fogom meghagyni, de ha tudnánk az okokat amik miatt elkövetted azokat a szörnyű dolgokat, talán nem szégyeníted meg annyira apád örökségét.

– Kedves Testvéreim! Elmesélek egy történtet. Élt egyszer régen egy nagyon bölcs vezér. Nimródnak hívták. Remek vadász volt. Miután gyermekei születtek, ők sem lettek másképp, hamar kitűnő vadászokká váltak. Egy idő után Nimród úgy gondolta, hogy fiai, Hunor és Magyar, már eléggé nagy emberekké váltak, és nincs többé szükségük apjuknak a segítségére vadászás közben. Így hát a két fiú elindult szerencsét próbálni. Vándoroltak, vándoroltak hét nap s hét éjjel, mire letáboroztak egy olyan helyen, mely megtetszett nekik. Estefele észrevettek egy csodálatos lényt, egy csodaszarvast! Rögtön lóra kaptak, üldözték őt éjjel-nappal egyfolytában, de nem tudták elfogni. Hanem amikor nyomát vesztették, körülnéztek. Csodálatos látvány tárult a szemük elé: gyümölcsfák, tiszta folyóvíz, dombok, selymes fű, tömérdek vad. Eldöntötték, hogy itt fognak élni. Hazamentek, apjuktól, Nimródtól elköszöntek, és letelepedtek azon a helyen, melyet az áldott csodaszarvas mutatott nekik.
Talán ismerősnek hallhatjátok ezt a történetet, mert ez a MI TÖRTÉNETÜNK! Ti ezt feladjátok, amikor ezt a semmirekellő mihasznát választjátok királyotoknak! Eldobjátok a vallásunkat! Eldobjátok Nimród vezér áldását! Eldobjátok a MAGYAR népet! A mi népünket. Akarjátok ti ezt? Én csak megvédtem mindazt, amit már évszázadok óta birtoklunk. ÉN VAGYOK A JOGOS TRÓNÖRÖKÖS! És ti ezeket a szabályokat, amit népünk, asszonyaitok, gyermekeitek több évszázada félve tisztelnek, ti semmibe veszitek! Elmondom, mi fog történni, ha Vajkot választjátok királyotoknak. Az áldás, amit Nimród adott Magyarnak és Hunornak, eltűnik. Nem lesz többé gazdagság. Nem lesz többé jó élet. A régi testvéreink, akiknek oldalán harcoltunk, el fognak jönni, mert mi elárultuk őket, és nem lesznek könyörületesek! És tudjátok, mi a hihetetlen? HOGY IGAZUK LESZ! Igazuk lesz mindenben! Nemcsak a magunk népét árulnánk el, hanem mindenkiét, akikkel eddig barátságban voltunk! Minden testvérünket! És mindezt miért? Egy bizonytalan hatalmú nyugati semmiségért, akiben nem is lehetünk biztosak, hogy az oldalunkon áll. Gondoljátok, hogy támogatni fog benneteket, komolyan ezt gondoljátok?! Mert ha igen, akkor semmit nem tudtok a hatalomról.
„Járt utat járatlanért el ne hagyj.” Apám, Szár Zerint a bölcs Géza vezér életében vezérséget viselt. Tanúsította rátermettségét, ahogy később én is. És ti most ezt az egészet eldobnátok?! De megnyugtatlak titeket. Még nincs minden veszve. Habár a csatát elvesztettem, a háborút még nem! Még mindig megfordítatjuk a dolgokat. Még nem árultátok el a népeteket! Még nem! Ha elengedtek, gondoskodom róla, hogy olyan élete legyen minden asszonynak, minden gyermeknek és minden férfinak, mint Géza idejében volt, sőt, újabb hódításokhoz segítem harosainkat, és az egész világ megismeri a magyarok hatalmát! Testvéreink oldalán fogok harcolni én is, összehívjuk régi barátainkat, és dicsőség fogja övezni a magyar népet! Én ezt ajánlom. És István mit ajánl? SEMMIT! Jól hallottátok. Géza fejedelem csak politikai okokból vette fel a kereszténységet. Így elhitette a nyugati hatalmakkal, hogy az oldalukon áll, de közben független maradt, hiszen igaziból megőrizte apáink szokásait. De István felvenné a kereszténységet.
Ő elárulná a hazánkat. Eldobná a függetlenséget. Hát hogyan lehetne egy ilyen emberre bízni az egész országot?!
„Járt utat járatlanért el ne hagyj.”  Ezzel zárom védőbeszédemet. Hajlandóak vagytok valami teljesen újba és idegenbe belekezdeni és eldobni a régi megbízhatót, beváltat? Gondoljátok meg.

– Ez remek beszéd volt Koppány. De én, Vencelin, hajlandó vagyok elhagyni a már ismert utat, mert hiszem és tudom, hogy az egy jobb út lesz. Ezzel nem a magyar népet árulom el, épp ellenkezőleg: új célt adok neki.

Mi volt a feladat?

Koppány védőbeszéde halála előtt (Mit tett és miért? Milyen elképzelései voltak államról társadalomról, vallásról? Azelőtt beszél, mielőtt a bajor Vencellin ispán lefejezi. Használd a Képes Krónika szövegét, képét, az internetet, esetleg az István a király c. rockopera részeit!)

 

Szöveg: Gábriel Tamás (9.c)

Illusztráció: internet (formázási okokból mi nem a Képes Krónikából választottunk nyitóképet)

Köszönjük Foki Tamás tanár úr segítségét!