
2012 és 2019 is erős éve volt a tudománynak: a fizikában, a genetikában és az orvostudományban is áttöréseknek lehettünk szemtanúi.
1, Az első fénykép egy fekete lyukról (2019 április)
A fotót az európai, észak- és dél-amerikai, antarktiszi és hawaii rádióteleszkópokat összekötő Event Horizon (Eseményhorizont) Telescope Project adatai alapján állították össze.

A Messier 87 galaxis közepén található fekete lyuk
2, Ebola elleni védőoltás (2019 november)
A nyugat-afrikai járvány terjedésének megakadályozására bevetett kísérleti szerrel a kongói, illetve a közép-afrikai köztársaságbeli ebolajárvány során a WHO adatai szerint legalább 236 ezer embert oltottak be, köztük 60 ezer egészségügyi dolgozót.

Kent Brantly, a járvány során Libériában megbetegedett amerikai orvos volt az első, akin eredményesen próbálták ki a vakcinát
3, Gravitációs hullám észlelése (2016 február)
Nagyon röviden: Einsteinnel változatlanul igaza volt. Kicsit hosszabban: két egymás körül keringő fekete lyuk hajlítja a téridőt, majd amikor egyesülnek, hatalmas energiát bocsátanak ki, és a téridő fodrozódása továbbterjed – ennek az eredményét sikerült detektálni. Hárompercben pedig:
4, Gének kivágása és beillesztése (2012 június)
“A CRISPR (kiejtése: kriszpör, a clustered regularly interspaced short palindromic repeats, azaz „halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések” angol kifejezés rövidítése)[1][2] a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok neve. Minden szakaszt egy rövid „helykitöltő” (spacer) DNS-szekvencia követ, amely megfelel egy olyan vírus vagy plazmid egy szakaszának, amellyel a baktérium korábban már találkozott.[3]
A CRISPR/Cas rendszer a prokarióták védekezési módszere a vírusok és káros plazmidok ellen; valójában egyfajta immunrendszer.[4][5] A Cas fehérjék a CRISPR-ek közötti helykitöltők alapján felismerik a baktériumsejtbe behatoló idegen nukleinsavakat és darabokra vágják őket.” (Wikipédia)

Kérjük, ne babrálják a Crispr-Cas9 C ésCrispr-Cas9 V billentyűket!
6, A Higgs-bozon megtalálása (2012 július)
Többek között a Higgs-bozon megtalálása miatt építették meg az Európai Atommagkutató Központ (CERN) által működtetett Nagy Hadronütköztető (LHC) nevű részecskegyorsítót. A Higgs-bozon megtalálásával kiegészült a négy ismert természeti kölcsönhatás, illetve a többi elemi részecske viselkedését magyarázó standard modell.
Fotók: Pixabay, internet