Szerintetek a mi generációnk elrontotta a ti világotokat?

Magadra ismersz a generációs jellemzők alapján? című 2024-es cikkünkben már összefoglaltuk Steigervald Krisztián két első könyvének (Generációk harca, Generációk harca a figyelemért) legfontosabb állításait. Választ kaptunk olyan kérdésekre, mint: ki tartozik a Z, illetve az alfa generációba? Mik mai diák igényei, elvárásai az iskolával és a tanárokkal szemben? Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az ezekre a könyvekben adott válaszokat hogyan egészíti ki, gondolja tovább Steigervald Krisztián a Fazekas+ Fesztiválon elhangzó előadásával.

Az előadó bemutatkozásában felsorolta, hogy mely területeken veszik leginkább igénybe generációkutatói tapasztalatait. Megjegyezte, hogy a legtöbb segítségre – és ez aggasztó – az orvosképzésben, business szektorban (a Z generáció munkába való bevonása), és abban a kérdéskörben mutatkozik igény, amit úgy lehetne összefoglalni, hogy szülőnek lenni a 21. században.

Néhány erős mondat az előadásból:

“A mai fiatalok már nem tudnak rendesen figyelni.” Kiderül, hogy ez egy Szókratész-idézet, vagyis nem a generációkhoz, inkább életkorhoz kötődő jelenség az idősebb korosztályok elégedetlensége a fiatalok képességeivel kapcsolatban. Ugyanez vonatkozik a viselkedésre is:

“A mai fiatalok tiszteletlenek, mert állandóan csak könyvet olvasnak.” (Erre Cicero panszkodott anno.)

Figyelemgazdaságban élünk: a figyelem a legértékesebb árucikk, és a közösségi média, az online világ ennek “bányászatából” építi fel üzleti modelljeit. Egy itt a piros, hol a piros játék segítségével bebizonyította, hogy csak az létezik a számunkra, amit megfigyelünk

A munkamemória fejlesztésének feladatát út közben feladtam (egy négyütemű gyakorlatot kellett egy mondóka elmondása közben különböző variációkban), bár Steigervald szerint hatodik osztályosoknak szánt feladatsort végeztetett a hallgatósággal. A feladat használható egyébként a demencia megelőzésére és arra, hogy a tanítási nap elején “edzésként” használjuk: hatására “élesedik” a koncentráció.

1995-től telefonalapú a gyerekkor, ennek következtében – az előző generációéhoz képest – máshogy huzalozódott az agy. (Az azt megelőző évtizedben játékalapú gyerekkorról beszélhettünk.) 2005 és 2025 között a mindennapokban az agyat érő ingerterhelés az ezerszeresére nőtt. Sokezerszeres inger-túlterhelés, elvárás-túltehelés, érzelem túlterhelés ér minket minden egyes nap, így nem csoda, hogy egyre gyakoribbak a mentális problémák.

Related Posts