Régen táncolt volna a közönség

Farkas Ferenc 17. századi tabulatúrás könyvének tartalmából játszotta az első dallamokat az Anima Musicae kamarazenekar a tánczenéket bemutató “házi koncerten”, a végén pedig afféle “kakukktojásként” Brahms Magyar táncok című művének első darabja hangzott el.

Szó esett magyar népi táncokról (csárdás, verbunkos, csűrdöngölő), különleges hangszerekről, és kaphattunk egy kis (szöveges) bepillantást abba, hogy a koncerten lejátszott “alkalmazott zenéket” mikor és miért használták. Egyébként a mulatozástól a toborzásig, a csűrdöngölőt pedig akárhogy is nézzük, a csűrök padlójának tömörítése és simítása érdekében tűzdelték tele toppantásokkal. (Ne sokat dolgozz, hanem okosan, ugye…)

Elhangzott Weiner Leó Divertimentójának első két tétele. Megtudtuk, hogy Bartók egészen Törökországig utazott népzenét gyűjteni, és meghallgathattuk néhány román népi táncát, no meg egy érdekes anekdotát a gyűjtési módszereivel kapcsolatban. Ligeti György Régi magyar társastáncok című művéből is kaptunk ízelítőt, a koncertet pedig a már említett Brahms-darab zárta. A repertoárból látható, hogy az együttes jó érzékkel választotta ki a témakör “slágereit” és kiemelkedő szerzőit.

Related Posts