A botanikuskertek azért fontosak, mert eredetileg oktatási célból jöttek létre. Itt tanulhatnakpéldául orvostanhallgatók, biológusok, gyógyszerészek és kertészek is.
Ezért olyan fontosak a botanikuskertek?
Emellett a kutatásban is nagy szerepük van, mert sok vizsgálatot el lehet végezni bennük, így nem kell a természetes élőhelyre kimenni. Fontos az ismeretterjesztés is, mert az nemcsak egyetemistáknak szól, hanem gyerekeknek és más érdeklődőknek is. Természetvédelmi szempontból is jelentősek, mert ritka növényeket lehet itt szaporítani, és engedéllyel visszatelepíteni a természetbe.
Ezek a botanikuskertek legfontosabb feladatai világszerte. Az ELTE Füvészkert esetében azoktatás a legfontosabb, de a kutatás, a természetvédelem és az ismeretterjesztés is nagyon lényeges.
Mit jelent az ELTE Füvészkert igazgatójának lenni?
Az ország legrégibb, folyamatosan működő botanikuskertjét vezetni számomra nagyon nagy megtiszteltetés és felelősség. Annak ellenére, hogy ez az ország egyik legkisebb botanikuskertje, gyűjteményeit tekintve mégis az egyik leggazdagabb, a múltja pedig nagyon jelentős. Emellett nemcsak a növények fontosak itt, hanem a műemléképületek is, amelyek különlegesek, és a botanikuskertek között is nagyon értékesek.
Olyan családban születtem, ahol mindkét szülőm biológus, édesapám pedig a debreceni botanikus kertet vezette. Gyerekkorom óta ebben a környezetben nőttem fel, ezért ez számomra a gyerekkori életutam kiteljesedése.
Milyen programokat szokott szervezni az ELTE Füvészkert?
Nekünk főleg a növények népszerűsítése fontos. Ha egy növény valamelyikországhoz kötődik, akkor annak az országnak a kultúráját is bemutatjuk. Ez ma nagyon fontos, mert így sok embert be lehet csábítani a Füvészkertbe. Például a sakura, vagyis a cseresznyefavirágzás az egyik legnépszerűbb programunk. Tavasszal amúgy is sokan vágynak ki a zöldbe, és ilyenkor szívesen jönnek el a botanikuskertbe, ahol rengeteg virágot láthatnak akkor is, amikor a lombhullató fákon még alig vannak levelek. Ilyenkor a japán kultúrát is megmutatjuk. A magyar emberek sokat hallottak róla, de nem mindenki ismeri igazán a japán írást, olvasást vagy a különleges japán harcművészeteket. Ezek bemutatásával olyan embereket is el tudunk érni, akiket elsőre nem feltétlenül a növények érdekelnek. Amikor viszont bejönnek a kertbe, sok növénynél megállnak, és azt mondják: „jé, ez milyen érdekes”. Így tudjuk felkelteni az érdeklődésüket a növények iránt.
Melyik a legveszélyesebb, legmérgezőbb növény a Füvészkertben?
A legveszélyesebb növényeink közé tartoznak a nagyon mérgezőek. Ilyen például a foltosbürök, a tiszafa, és meglepő módon az akác is. Ezekből általában a felnőttek ritkán esznek, viszont a gyerekek néha megkóstolják a növényeket, pedig már kis mennyiségben is halálosak lehetnek. Vannak olyan növények is, amelyeknek látványos, csúnya hatása van. Ilyenek például a medvetalpak, köztük a kaukázusi medvetalp. Ha az ember bőréhez ér, olyan, mintha leforrázták volna, és ha még napfény is éri, nagyon csúnya, sajnos maradandó sérülést is okozhat. Szerencsére ritkán történnek balesetek a mérgező növényekkel kapcsolatban. Ennek az is az oka, hogy sok növény nincs külön kitáblázva – bár ezt gyakran számon kérik rajtunk –, mert ha felhívjuk rájuk a figyelmet, sajnos vannak kísérletező kedvű emberek. A legtöbb ilyen növény mellett az emberek egyszerűen elmennek, vagy olyan helyen vannak, ahol nem lehet hozzájuk férni. Alapvetően, ha valaki nagyon keresi, meg tudja találni ezeket a ritkaságokat, de általában nem kerülnek veszélyes helyzetbe a látogatók.
És melyik a legritkább?
A legritkább növények közé tartozik például a Kitaibel-varfű, amely a világon csak nagyonkevés helyen fordul elő. Szlovákiában is csak néhány helyen található meg, de lehet, hogy ott már ki is pusztult. Magyarországon a Pilis északi oldalán él kis mennyiségben. Hasonlóan ritka növény a Dolomit len (Pilisi len) is.
Melyik a legértékesebb?
A legritkább növényeket nevezhetjük a legértékesebbeknek is. Szerencsére Magyarországon ezek a növények már védettség alatt állnak. Például egy Pilisi len elpusztítása még egy botanikuskertben is 250 000 forintos pénzbírsággal járhat. Emellett vannak olyan bonsaiok és trópusi növények is, amelyek nem védettek, mégis nagyon értékesek.
Melyik növény a legnépszerűbb, miért látogatnak sokan a kertbe?
Az Amazonasról származó óriás tündérrózsa nagyon népszerű, főleg a virágzási időszakában,amikor sokan kifejezetten ezért jönnek el a kertbe. Ugyanígy sok látogatót vonzanak a cseresznyefák is a sakura virágzás idején.
Önnek melyik a kedvenc növénye?
A kedvencem a magyar zörgőfű. Ez egy fokozottan védett növény, amelyet korábbankutattam, és a mai napig foglalkozom vele. Nagyon szép növény, ezért is szeretem, ráadásul sikeresek voltak a kutatásaim vele kapcsolatban, és a szaporítása is jól működik nálunk. Ha egy növénnyel nem lehet igazán foglalkozni, akkor az ember lelkesedése idővel elkophat, de ennél a növénynél ez nem így van.
Milyen jövőbeli feladatai vannak a Füvészkertnek?
A legfontosabb feladatunk az, hogy a növény- és épületállományt megőrizzük, fenntartsuk és továbbfejlesszük. Rövid távon mindig az a cél, hogy minél többféle növény, faj és változat legyen a botanikuskertben. Ezen belül különösen fontos a hazai növények bemutatása, vagyis hogy a magyarországi növényvilágból minél többet meg tudjunk mutatni. Néhány ritka növényt pedig felszaporítunk, és később vissza tudunk telepíteni az eredeti élőhelyére. Ezek a munkák már elkezdődtek, és nagyon fontosak a természet megőrzése szempontjából. Egy másik nagy feladatunk a nagyon idős épületek felújítása. A kastélyt, és elől, a porta felőli épületegyüttest – amelyek körülbelül 170 évesek – szeretnénk modern módon felújítani. Ezekből látogatóközpontot alakítanánk ki, és az irodák is ide költöznének. A cél az, hogy korszerűek legyenek, de közben megőrizzük a régi építészeti értékeket, ezért nem teljes átalakítást tervezünk. Ez egy nagy változás lesz a Füvészkert életében, és sok százmillió forintba fog kerülni, de ez most az egyik legfontosabb tervünk. Emellett a gödi Huzella kertet is folyamatosan újítjuk fel, több ütemben.
Az interjút készítette: Csesznek Liza (7.d)
