Az interjút a 2024-es év K&K magazin által összegyűjtött 100 legsikeresebb magyar vállalkozók egyikével, Institórisz Andrással, az INS Ipari Alkalmazások Zrt. tulajdonos vezérigazgatójával készítettem. A vállalata a saját területén kiemelkedő és piacvezető szerepet tölt be, főleg német gyártmányú ipari gépek: szivattyúk, aprítók, labor- és ipari malmok magyarországi forgalmazásával és szervizelésével foglalkozik.

– Mi az eredeti szakmája?

– Eredetileg mezőgazdasági gépészmérnöknek tanultam az akkori Gödöllői Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán Mezőtúron, majd a másoddiplomámat a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen marketing szakán szereztem.

– Dolgozott előtte, mielőtt céget alapított – és ha igen, mit?

– Igen. Főiskola előtt egy éven keresztül bútorokat árusítottam, ott tanultam meg az emberekkel bánni, illetve magát a kereskedelmet. Majd a Mezőgazdasági Főiskola után három éven keresztül mérnök-üzletkötő voltam. Sűrűanyag szivattyúkat értékesítettem, jártam az ipari üzemeket és tanultam a szakmát főleg karbantartóktól és műszaki vezetőktől.

– Mik azok a sűrűanyag szivattyúk és hol használják őket?

– Az ipar majdnem minden területén használnak sűrűanyag szivattyúkat. Minden a víznél sűrűbb, viszkózusabb, de még zárt csőrendszeren keresztül mozgatható termékek szállítására, adagolására alkalmazzák őket. Ilyen termékek például az iszapok, ragasztók, zagyok, vegyipari-, gyógyszeripari-, élelmiszeripari alapanyagok.

–Ha jól értem, ez egy szűk piac.

– Igen, hiszen a szivattyúk több, mint 90%-át víz szállítására használják, mi pedig vízzel nem foglalkozunk: a legtöbbször nem „newtoni-folyadékok” mozgatására keressük a megfelelő megoldást. A szállítandó termék azon kívül, hogy viszkózus, a mi esetünkben általában abrazív, azaz nagy koptató hatású, vagy tapadós, ragadós, esetleg változó összetételű. Emiatt nem számolhatók az áramlási és nyomásviszonyok, csak a gyártók és a saját tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. A szivattyú kiválasztása az ügyfeleinkkel és a gyártó szakembereivel hosszas egyeztetés eredménye, és általában minden esetben új és újabb feladattal találkozunk.

– Honnan gondolta, hogy érdemes erre egy céget alapítania?

– Mint említettem, az ipar majdnem minden területén megtalálhatóak ilyen anyagok, így van bőven potenciális ügyfelünk, akinek szüksége van a szaktudásunkra, de az élet alakította úgy, hogy saját cégem lett!

– Hogyan alapította meg a cégét?

– 3 évig dolgoztam mérnök-üzletkötőként egy magyar cégnél, ahol az ipari divízió vezetője (amiben én is dolgoztam) nézeteltérésbe került a tulajdonossal, majd felmondott és saját céget alapított. A felmerült vezetői válság és bizalmatlanság mellett ráadásul a másoddiplomámat ennek a cégnek a marketing tevékenységéből írtam, ami nem tetszett az akkori vezetésnek, kritikának fogadták, így nekem két lehetőségem maradt: tovább lépni, vagy kitartani annál, amit már jól csináltam, csak más formát találni rá.

A Netzsch német cég, amit képviseltem, mindenképpen ragaszkodott hozzám, hiszen három év alatt megháromszoroztam a magyarországi forgalmukat. Az ő segítségükkel és a szüleimtől kapott lakás eladásából alapítottuk öcsémmel együtt az INS Szivattyútechnika Kft.-t 1999-ben, ami még csak szivattyúzással foglalkozott. Az öcsém, Árpád akkor még a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára járt, az én ösztönzésemre áramlástechnikai szakirányt választva. A nyári gyakorlatokra már az általunk képviselt német szivattyú gyártóhoz küldtem, hiszen azt, amivel mi foglalkozunk az egyetemen nem tanították!

– Hogyan lett az INS Ipari Alkalmazások Zrt.?

1999 után, saját lábon állva, de egy német szivattyúgyártó céget, a Netzsch-Mohnopumpen GmbH.-t képviselve indultunk. Ahogyan bővült az ügyfélkörünk és egyre több feladattal találkoztunk, további, de profilba vágó, főleg német, a maga területén kiemelkedő szivattyú gyártók képviseletét vállaltuk el.  2013-tól pedig az ipari őrlésbe is belecsöppentünk, először labor majd ipari méretekben. Addigra az INS név már elismert brenddé vált a szakmában, az aprítás és az őrlés viszont megkövetelte a névváltoztatást. Mivel nem lehetett két INS Kft., de az INS-hez ragaszkodtunk, illetve addigra az ügyfélkörünk is jelentőssé vált, Árpáddal Zrt.-t alapítottunk.

– Ahogyan növekedett a cég, milyen nehézségekkel találkozott?

– Amíg ketten az öcsémmel dolgoztam, fel sem tűnt, mennyi dologgal foglalkozunk. Én voltam a mindenes. Nehéz volt ezután megfelelő embereket találni majd kiépíteni egy szervezetet. A szerviz volt az első, ami külön részleg lett, de mára 3 különböző részleggel rendelkezünk, hiszem közel ezer ügyfél elsőrangú kiszolgálása komoly szervezettséget igényel, melyekre a megfelelő emberek kiválasztása és képzése szükséges.

– Hogyan választják ki és hogyan képzik kollégáikat?

– A cél fiatal, dinamikus, csapatszellemű, de önállóan dolgozni is tudó kollégák megtalálása és integrálása! Felvettük a kapcsolatot a Budapesti Műszaki Egyetem Diákszövetkezetével és diákmentor programot indítottunk. Az általunk kiválasztott diákoknak lehetőséget biztosítunk iskola melletti pénzkeresetre és a legjobb hozzáállással rendelkező diákokat saját magunk képezzük tovább, majd fix állást ajánlunk nekik. Elsőnek az irodában kezdenek, megismerik az irodai háttérmunkát, majd elméleti oktatásokat követően a szerviz jön, ezután pedig az értékesítés. Járják velünk az itthoni üzemeket, gyárakat, de a külföldi gépgyártók online oktatásaira is beíratjuk őket, ahol megtanulhatják a szakma fortélyait. Aki bírja és a csapat is befogadja, az marad, aki nem, az kiesik.

Készítette: Institórisz Anna (9.a)