A mesterséges intelligencia a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Ez lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, problémákat oldjon meg és egy konkrét cél eléréséhez megtervezze lépéseit.
A számítógép most már nemcsak adatokat fogad, hanem fel is dolgozza azokat és reagál rájuk. Ezt a cégek arra használják, hogy minél inkább személyre szabott hirdetéseket mutassanak nekünk, a korábbi kereséseink és vásárlásaink, vagy bármilyen más online tevékenységünk alapján. A mesterséges intelligenciának vannak előnyei és sok lehetőség is rejlik benne, de kockázatai is lehetnek. Segíthet az egészségügy fejlesztésében, az autók biztonságosabbá tételében, egyéni, olcsóbb és tartósabb termékeket és szolgáltatásokat lehet létrehozni a segítségével. A közszolgáltatásokban segíthet csökkenteni a költségeket és új lehetőségeket kínálhat a tömegközlekedés, az oktatás, valamint az energia- és hulladékgazdálkodás területén. Ezzel a technológiával kapcsolatban az egyik legnagyobb nehézség annak a meghatározása, hogy ki felelős a mesterséges intelligenciával működtetett eszköz vagy szolgáltatás által okozott károkért, a tulajdonos, a gyártó vagy esetleg a programozó. Egy másik probléma, ha visszaélnek vele vagy nem kezelik megfelelően, akkor az adatokat befolyásolhatják és emiatt ez téves döntésekhez vezethet.
A 2000-es évek elején megjelent a kapitalizmus egy új formája, a megfigyelési kapitalizmus. Shoshana Zuboff, a Harvard Egyetem professzora szerint a megfigyelő kapitalizmus ingyenes nyersanyagként használja az emberi tapasztalatokat, hogy a begyűjtött adatokat a felhasználó engedélye nélkül viselkedési adatokká alakítsa. Ezek az adatok a felhasználói élmény javítására is használhatóak, viszont a mellékesen képződő adatok ennél jóval értékesebbek, mindig több és több adatra van szükség az előrejelzések tökéletesítéséhez, így például már a felhasználó profil megalkotásával az algoritmusok kiismerhetik a viselkedésünket, és a böngészési előzményeinknek és az online viselkedésünknek megfelelő, személyre szabott hirdetési ajánlatokkal és keresési találatokkal bombázhatnak. A nagyvállalatok pont ezeket az adatokat felhasználva előrejelzéseket gyártanak, amiket aztán a reklámpiacon hirdető cégeknek értékesítenek. Ezekből a mintázatokból előrejelezhetők a legkülönösebb dolgok, a Google például már előre tudja egy reklámról, hogy milyen weboldalon, mikor, mennyi kattintást hoz majd, anélkül, hogy a reklámot bármelyik felhasználónak igazából megmutatná.
A Sheffieldi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új, mesterséges intelligencia alapú algoritmust, ami nagy pontossággal modellezi, hogy a Twitter-felhasználók mikor fognak megtévesztő információkat terjeszteni. A kutatást Yida Mu és dr. Nikos Aletras, az egyetem számítástudományi tanszékének munkatársai vezették. Mu és Aletras kifejlesztettek egy módszert, amivel előre jelezhető, hogy a közösségimédia-felhasználók mekkora valószínűséggel fognak megbízhatatlan vagy ellenőrizetlen forrásból származó tartalmakat megosztani. A kutatásban körülbelül 6200 Twitter-felhasználó több mint egymillió posztját elemezték. Mivel a közösségi médiában nincs szerkesztői kontroll, így nagyon gyorsan terjedhet a dezinformáció. Ezek a megtévesztő tartalmak általában akkor kezdenek el terjedni, ha egy hírforrás közzétesz egy történetet, amit a felhasználók megosztanak, a követőik pedig újraposztolnak. Azt is megfigyelték, hogy ha a felhasználók többször látnak egy félrevezető linket, kevésbé fogják megkérdőjelezni a hitelességét.
A kutatók két kategóriára bontották a vizsgált felhasználókat, az alapján, hogy mennyire voltak hajlamosak megbízhatatlan forrásból származó tartalmak megosztására, majd az adatokat egy algoritmus betanításához használták fel. A használt algoritmus 79,7 százalékos pontossággal jósolta meg, hogy a felhasználók meg fogják-e osztani az ellenőrizetlen tartalmakat. A kutatásból kiderült, hogy a megbízhatatlan forrásból származó adatokat leginkább azok a felhasználók osztják meg, akik előszeretettel osztottak meg politikai vagy vallási témájú tartalmakat. A megbízható forrásokat terjesztő felhasználók leginkább a saját életükről szóló posztokat osztottak meg korábban. Gyakran írtak magukról, az érzelmeikről és a barátaikról. A kutatók úgy látják, hogy fontos tanulmányozni a közösségi médiát, hogy megelőzhessük az álhírek terjedését a felhasználók körében.
Nagy-Gazdag Míra (9.a)
Hivatkozások:
https://tldr.444.hu/2020/06/27/nem-te-dontod-el-hogy-rakattintasz-e-erre-a-cikkre
https://qubit.hu/2020/03/14/nemcsak-olvassa-formalja-is-a-jovodet-a-megfigyelo-kapitalizmus
