Öt kémiatanár vehette át kiemelkedő szakmai munkásságáért a Magyar Kémiaoktatásért-díjat a Magyar Tudományos Akadémián 2019-ben, köztük Rakota Edina, iskolánk tanára. Az elismerést a Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémiaoktatásért kuratóriuma évente ítéli oda középiskolai és általános iskolai kémiatanároknak, akik áldozatos munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a magas színvonalú szakképzéshez, valamint kiemelt figyelmet fordítanak a kémia tantárgy megszerettetésére, diákok segítésére.
– Hogyan viszonyul ahhoz, hogy Ön is a díj tulajdonosa lett?
– Boldogsággal és büszkeséggel tölt el, de nem lett belőlem más ember, leginkább úgy érzem, hogy méltónak kell maradnom a díjhoz.
– Mit gondol, a díjak korszakot zárnak vagy inkább motiválnak?
– Semmiképp sem egy korszak lezárásaként tekintek erre az elismerésre, a díjak mindenképpen értékelnek, erőt és elismerést adnak.
– Melyek a legemlékezetesebb pillanatok, melyeket a munkája okozott?
– Az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor az első osztályom, amelyiket érettségiztettem, búcsúztatott engem. Sok közös emlékünk volt, melyeket egy játék formájában közösen idéztünk fel. Ezt sosem fogom elfelejteni.
– Mikor döntötte el, hogy kémia tanár szeretne lenni?
– Azon a napon döntöttem el, amikor gimnazista koromban be kellett adni a továbbtanulási papírokat… Volt egy fogyatékkal élő testvérem, és talán miatta orvos akartam lenni, ezért jártam a Fazekasba is. Időközben úgy alakult, hogy biológia, fizika és kémia fakultációkon vettem rész. Az orvosira biológia-fizika tantárgyak voltak szükségesek, a kémiát osztályfőnököm, Hobinka Ildikó iránt érzett szeretetből, tiszteletből, rajongásból választottam. Már minden papír ki volt töltve, eldöntött ténynek tűnt, hogy orvos leszek. De egy másik álmom, hogy négy gyermekem legyen, felülírta ezt. Tudtam, hogy a kettő nem fér össze. Ekkor döntöttem úgy, hogy biológia-kémia szakos tanár leszek… Utólag is úgy érzem, hogy helyes döntés volt. Remélem, hogy diákok sokaságát segítem hozzá, hogy bejussanak az orvosira és szakmájukban sikeresek lehessenek.
– Mit szeret a kémia oktatásában?
– A tantárgytól elvonatkoztatva már magát az oktatást is szeretem. Nagyon szoros kötelék fűz kollégáimhoz, az iskolámhoz és a gyerekekhez is. Szeretem a kémiát, a kísérleteket, szeretem a jó hangulatú órákat. Jó érzés, ha segíthetek a diákok pszichológiai erőnlétének fejlesztésében, bánatukban meg tudom vigasztalni őket, vagy megmutatni nekik merre van az előre. Úgy gondolom, ez a díj is csapatmunka eredménye. Köszönet érte kollégáimnak és a Fazekasnak, Hobinka Ildikónak, Szabó Szabolcsnak, Keglevich Kristófnak, Albert Attilának, nélkülük ez az egész nem sikerült volna. A diákjaim erős tudásszomja szintén rengeteget segített. Egymagam kevés lettem volna hozzá, hogy kiérdemeljem.
Trinter Patrik (7.d)
Fotók: pharmaonline.hu, illetve az interjúban látható képet Rakota Edina bocsátotta rendelkezésünkre
