A fazekasok diákok által működtetett kosárlabda csapat harmadik helyezést ért el a Budapest bajnokságban. Ezzel nem jutottak ugyan tovább, de igen sikeres idényt tudhatnak maguk mögött – öt győztes meccs mellett hármat veszítettek el. Gerely Szilárddal beszélgettünk.

– Hová lehetett volna továbbjutni?

– Az országosra, ami nagyon menő, mert ott már egy-egy adott régió csapatai egy városi sportcsarnokban játszanak mérkőzéseket, nem iskolai tornatermekben. Mondjuk Szombathelyen van a Falco, és akkor az ő arénájukban játszanak a továbbjutók. A harmadik hellyel megismételtük az iskola eddigi legjobb eredményét, amit tavalyelőtt értünk el.

– Hogy érzed, ez volt most a realitás?

– Nagyjából. Az 1-2. helyet elérni nagyon nehéz, mert ebben a bajnokságban szerepel a Nikola Tesla Gimnázium, ami gyakorlatilag sportiskolaként működik. Nekünk hetente négy edzésre volt lehetőségünk. Ebből kettő volt hivatalosan megszervezett edzés, ahol Osztovits Dénes, az edzőnk és a csapat nagy része meg tudott jelenni: hétfőn és pénteken háromtól ötig. Ezeken közös playeket, figurákat, stratégiákat gyakoroltunk, egymás elleni edzőmérkőzéseket rendeztünk. Emellett kedden és csütörtökön tartottunk 0. órás edzéseket, ezek sajnos kevésbé voltak népszerűek, 4-6 játékos jelent meg rajtuk rendszerint, így az erőnlétre és a technikai gyakorlatokra helyeztük a hangsúlyt, labdavezetést, dobásokat gyakoroltunk. Itt mindenki tudott a saját gyengeségeire fókuszálni, és azokon javítani. Szerintem egy kis szerencsével érhettünk volna csak el jobb eredményt. Három meccset veszítettünk el az egész szezonban, ebből egyet a Tesla ellen, ami egy meglepően szoros meccs volt. Tavaly 40-50 ponttal kaptunk ki tőlük, most az első félidő szorosan alakult, vezettünk is, majd a végén 7 ponttal mentek, ami behozható különbség. A második félidőre viszont elfáradtunk, és elhúztak. A másik két mérkőzést gyakorlatilag egy kosárral veszítettük el, ezért mondom, hogy a második hely még elérhető lett volna. A fő nehézség, hogy elég leterheltek a diákok, napi 8-9 órát követően sokan fáradtak, nem tudnak megjelenni az edzéseken, ha pedig mégis, akkor fejben nem képesek ott lenni, ami nem meglepő – végső soron ez egy hobbicsapat.

– Jól gondolom, hogy idén is közel 100%-ban a diákok szervezésének volt köszönhető a csapat létezése és működése?

– Az edzéseket, a közösségi média (Intstagram) megjelenéseket is mi csináltuk, Foki Tamás tanár úr és a testnevelő tanárok munkaközössége viszont sokat segített, például hogy az edzésekhez legyen tornaterem, segítettek megoldani, hogy a mezeket hogyan hozzuk-visszük, hiányzásokat igazoltak, amikor máshogy nem volt megoldható a szervezés.

– Az idei csapatban sokan voltatok végzősök? Jövőre is lesz csapat?

– Nehézséget okozhat, hogy Dénes jövőre nem tud visszajönni edzősködni. A volt 12.d-s Albert Bence mondta, hogy esetleg tudná vállalni az edzősködést, ami klassz lenne, de még őt is kell győzködni, illetve várjuk meg, hogy pontosan hányan lesznek a játékosok. Jelenleg 6-7 játékos részvétele látszik biztosnak. Egy 5 az 5 elleni meccsre ilyen kevesen készülni nem lesz könnyű.

Eddig heti három volt a kötelező tesi órák száma, és volt mellé két tömegsport, amit a kosárlabdával letudhattak a diákok, ezért voltak, akik 9. vagy 10. évfolyamban csatlakoztak a csapathoz, kipróbálták, és megtetszett nekik a sport. Most viszont már heti 5 tesi órájuk lesz a diákoknak, és nem kötelező a tömegsport, ami nyilván nem előnyös változás. A csapattagok közül páran mindenestre elmennek a gólyatáborba, hogy motiválják a kilencedikeseket. Szerintem a bajnokságba nevezni fog a csapat, és menni fog a szervezés is, viszont a heti 3-4 edzés nem reális elvárás. Mivel ugye nincsenek tizenegyedikesek, ezért két-három évvel idősebbek ellen végigjátszani egy bajnokságot nehéz lesz, ezt egyszerűen ki kell bírni.

De mondjunk a végére valami biztatót is: a mi esetünkben a csapatunk erőssége volt, hogy meccsek után sokat mentünk még együtt ide-oda, ez fontos közösségszervező erő. Remélem, hogy jövőre is lesz csapat, de az is igaz, hogy idén sokan voltunk végzősök, hatan vagy heten. A keret tizenkét fő, és ebből 7-8 ember tud több időt a pályán tölteni. Vannak rendkívül ügyes, és az edzésekbe sok munkát fektető kilenc-tizedikesek. A tizenegyedik évfolyamból viszont nincs senki a csapatban, szóval a következő tényleg nehéz év lesz. Most azt látom, hogy ha a következő idényt végigcsinálják, utána talán náunk is jobb eredményt tudnak elérni, mert a tizedikes Horváth Zalán például borzasztóan ügyes, ő már most tud zsákolni, vagy ott van a kilencedikes Nyíri Boti, aki idén kezdte a kosarazást és rendkívül sokat fejlődött. Sokan nagyon ügyesek!