Reggel megszólalt az ébresztő, Margit kimászott a párnák közül, amiknek a huzata kopott pamutból volt ugyan, de lehettek volna selyemből is, különösebb jelentősége nincs,
felkelt, kiment a kicsizsúfoltnaftalinszagú konyhába,
begyújtotta a gázt, kipislogta az álmot a szeméből, reggelit csinált, a
feketefényes serpenyő lehúzta a kezét,
míg a férje is felkelt, Margit nyújtózkodott, a kávét
a férje készítette, keserűtejesédessel a nyelvén ment Margit felkelteni a gyerekeit,
álmosakvagyunknemakarunkfelkelni
iskolábakellmenninincskifogás,
aztán visszament a konyhába, uzsonnát csomagolt a
táskáikba, ők reggeliztek és fogat mostak,
még mosták és mosták és közben
Margit férje elment a valakinekpénztiskellkeresnie
munkába, aztán a kisebbikgyereknek segíteni kellett az öltözködéssel,
nemvehetedfelazt, deaztakarom,
és a nagyobbikgyerek is elpakolta a dolgait
kulcs, cipő, lámpa, ki az ajtón, le a
szagosöregnyikorgó lifttel, narancsüvegfeketevasajtó
miért ezt a felvonót használja, hát nem tud gyalogolni
a két gyerek, magánakisszépnapotIlonanéni,
berregőajtógomb, benzinszagújárda, jobbra át, Petőfi
út végéig, ugordátarepedést, Kossuth utca végéig, lepattogzottfestékeskerítés,
üvöltőgyerekek, integetés, szépnapot,
aztán vissza, Kossuth utca másik végéig, repedés,
Petőfi út, Margit hazament, lépcsőlakásajtó, állott, meleg a levegő odabent,
túl szűk, pedig lehet, hogy nem az, és Margit bement a konyhába és megölte
magát.