Február 15-én a harmadik emeleti földrajzterem ajtaja mögött a szokásos nyüzsgés helyett üres csend honolt. A tanóra kezdetekor a földrajz fakultációs, 11. osztályos társaimmal nem az iskolapadban, hanem a buszon ültünk, hogy időben eljussunk úticélunkhoz, a Szemlő-hegyi-barlanghoz.
A barlang a Budapest II. kerületében magasodó József-hegyen található, kiépített bejárata könnyedén megközelíthető. A barlang hossza eléri a 2230 métert, az általunk kiválasztott túraútvonal pedig egy 250 méteres szakaszt jelentett. A kirándulásunkon egy túravezető segített minket a tájékozódásban, aki nagy részletességgel mesélte el ennek a földalatti csodának a történetét és a benne rejlő érdekes jelenségekkel kapcsolatos tudnivalókat.
A barlang belsejébe egy enyhén lejtő lépcső vezetett, a túra hátralevő részében a látogatóknak kialakított ösvényen közlekedtünk. Az első képződmény, amit közelebbről is megvizsgáltunk, a borsókő volt. A fehéres, enyhén sárgás színű borsókövek gömb alakú formái csoportosan jelennek meg a mészkősziklákon, fürtökbe rendeződve. Ezek mellett a ,,karfiol- vagy brokkolikövek” is a hévizek felszínformáló hatását igazolják. Útunk során ,,anyósnyelvet” és jegesmedve alakú sziklákat is láttunk, amelyek mind különleges természeti képződmények.
A Szemlő-hegyi-barlang a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság része és a főváros fokozottan védett területe. Természeti értékeinek óvása érdekében a barlang nagy része nem látogatható. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élményt nyújthat egy ilyen program, diákok számára pedig kifejezetten előnyös, hiszen az iskolában megszerzett elméleti tudást összeköti a tapasztalattal. A program fontos része, hogy a barlang felfedezése mellett egy kiállítás és egy 3D-s vetítőszoba is látogatható.
Szerző és képek: Lazányi Lili
A címlapképen: “Jegesmedvék” és “Anyósnyelv”
