Benczúr András, a SZTAKI munkatársa (amelynek kutatócsoportjában az idők során 14 fazekasos öregdiák fordult meg) az alábbi módon harangozta be kedd reggeli előadását a ma oly népszerű mesterséges intelligencia témájában, amelyet rengeteg oldalról lehet megközelíteni. Ő a “belső nézetet” választotta.
Ízlésünket jól ismerő ajánlórendszerek, mindentudó okostelefonok, Google gépi fordítás, önvezető autók, a világ legjobb gojátékosait legyőző számítógépek – olyan technológiák, melyeket nemrég még a sci-fi világába soroltunk. Előadásomban a mesterséges intelligencia körül lebegő misztikus ködöt fogom eloszlatni, megmutatva, hogy az intelligensnek tűnő gépek valójában ügyes algoritmusokra, az egyre növekvő számítási kapacitásra, és a gépi “tanítást” lehetővé tevő hatalmas adatmennyiségre támaszkodnak. Megmutatom, hogy a matematikai tudás mennyire fontos a mesterséges intelligencia megoldások kialakításához, amelyben több, a Fazekasban végzett volt diák is részt vesz.
Mint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője, be fogom mutatni az ország több városában, öt egyetemen és négy kutatóintézetben vezetésemmel folyó kutatómunkákat.
A Mesterséges Intelligencia Labor 11 intézményt jelent, melyben 100-nál több kutató 6 fő témában dolgozik (alapkutatás, gépi látás és érzékelés, nyelvtechnológia, egészségügy; szenzor, IoT, távközlés; biztonság, személyes adatok védelme, infrastruktúra).
Az előadás elején egy videót láthattunk, amelyen munkatársaival közösen végzett projektjeinek eredményei szerepeltek, úgy mint:
– láttunk egy inkubátort, amelyben egy kamera segítségével nem invazív (tehát a babát nem megterhelő) módon, egy kamera segítségével figyelték a légzését,
– egy önvezető tulajdonságokkal felszerelt Nissan Leafet,
– egy portrérajzoló robotot.
Benczúr András érintette a bitcoin témáját is: meglátásuk szerint ha bizonyos tranzakciókat be tudunk azonosítani (és ezen dolgoznak), akkor jól láthatóan “bedől” a bitcoint használó környezetében felépülő hálózat is. Ennek a felismerésnek a “jó” és “rossz” felhasználási módozatait nem is látjuk.
A legtöbbet a chatbotoknál, az ajánló rendszereknél és az egészségügyi diagnosztikánál időzött előadásának következő részében. Ha valaki szeretné próbára tenni az időpontfoglalásra tervezett “magyar chatbotot“, a linken megteheti. Ezt az előadás ideje alatt mi is megtettük.
Rengeteg mindenről volt még szó, bennünket a képfelismerésben használt konvolúciós rétegek meghatározása ragadott meg leginkább, mert párhuzamot véltünk felfeldezni az MI és a reneszánsz festők arány- és távolságmérésre használt hálós módszere között. Ez egyben némi magyarázat arra nézvést, hogy miért nem ismeri még fel túl hatékonyan az MI a képi alakzatokat. A másolás és a megértés közé célozzon, aki szeretné megtanítani az MI-t arra, hogy az “asztalnak” vagy a “zebrának” például megszámlálhatatlan változata bukkanhat fel a valóságban.
