A komplex tér-idő határozó

Egy új határozó típus és felfedezésének módszertana. Tekintsétek a nyelvtan tananyaggal folytatott kreatív játéknak.

Problémafelvetés

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet újgenerációs tankönyv családjának 7. évfolyamos Magyar nyelv munkafüzetében^[1], a 48. oldalon (Az állítmány fogalma, szófaji jellemzői című fejezet) a következő feladatot találjuk. „Írj a képekhez egy-egy mondatot, amelyekben az állítmánynak legalább négy bővítménye van!” A harmadik képen népviseletben körtáncot járó embereket látunk. A tanórai feladat megoldása közben Svékus Olivér jóvoltából egy érdekes példamondat született, s elemzése közben a határozó olyan tulajdonságára bukkantunk, amelynek leírásával később sem találkoztunk a szakirodalomban. A mondat a következő volt:

„Falunapon mindenki önfeledten járja a táncot.”

A „falunapon” kifejezést időhatározóként azonosítottuk, ám felmerült, hogy a rákérdezésnél a „Mikor?” kérdőszó használata épp annyira indokolt lehet, mint a „Hol?” kérdőszóé. Ha pedig így van, akkor helyhatározóról (is) van szó. A diákokkal együtt mindannyian úgy véltük, hogy az említett határozóban megfigyelhető valamiféle jelentéstöbblet egy egyértelműen időhatározóként azonosítható bővítményhez képest. Egyszerre jelöli a tánc időpontját és helyszínét, így hely- és időhatározóként értelmezhető. (Vegyük figyelembe, miszerint semmivel sem pontosabb vagy pontatlanabb egy akár 24 órás időintervallum meghatározása az időben, mint a térben egy falu méretű térségé. A pontosság határértékeinek kérdése a határozók esetében egyébként is sok esetben felvethető lenne.)^[2]

A „falunapon” a fenti mondatban kétségkívül nem csupán időhatározó, nem helyhatározó, és nem tartozhat az értelmező határozók közé, mivel az „leszűkítéssel teszi pontosabbá az első határozóban megjelölt körülményfogalmat; Szegedre (utazott), az ünnepi játékokra”. (Keszler 2000, 425) Példamondatunkban viszont egyetlen határozóban jelenik meg két körülmény, ez alapján pedig valószínűleg komplex határozónak kell lennie.

Az elemzést az órán azzal zártuk, hogy a „falunapon” szót időhatározóként fogadjuk el, ugyanakkor a problémát tovább vizsgáljuk, elsőként további példákat keresünk, másodsorban külön figyelmet fordítunk a komplex határozók kategóriájára. Csitári Dávid a remélt új határozót „tér-idő határozó”-nak^[3] nevezte el, hiszen tudjuk, hogy a relativisztikus fizikában a három térbeli és egy idődimenzió egységes egészet alkotnak.

 

Jelölése: H_ti

 

A komplex határozó, a komplex időhatározók típusai

„A határozók jelentéstani típusai nem különülnek el mereven egymástól. Némelyik határozónak a mondatban olykor egyszerre több jelentése is lehet. Ezeket komplex szerepű határozóknak nevezzük. Vannak komplex hely-, idő- és állapothatározók: útközben azon gondolkoztam, hogy megmondjam-e az igazat; idő- és állapothatározók: rám gondol, szántván, a paraszt (József A.), röptében kapta el; idő- és (külső) állapothatározók: napvilágnál szedte le a gyümölcsöt; idő-, ok- és (külső) állapothatározók: elfelejtette a nagy kapkodásban; állapot- és módhatározók: ilyen feketén látott most mindent, gondban élt; állapot- és társhatározók: seregestül jöttek; állapot- és okhatározók: zavarában a kanalat is a kezében felejtette, dúlt-fúlt mérgében, felkiált örömében.” (Keszler 2000, 429) Ismert még a „komplex mód- és helyhatározó: Osztályonként ünnepel; komplex hely- és célhatározó: vendégségbe hívnak bennünket; komplex idő- és eredethatározó: (a sütemény) vasárnapról maradt. (zeus.nyf.hu)

A komplex határozók típusainak megismerését (nem csupán a két idézett) szakirodalom áttekintésével végeztem el (F. I.), és a következő órán a diákokkal műhelymunkában próbáltunk közelebb jutni a tér-idő határozó működésének megértéséhez.

 

Leírás és hipotézisek

Az új határozó leírását és beillesztését a komplex határozók rendszerébe úgy tudjuk elvégezni, ha olyan példákat keresünk, ahol az időhatározói funkció mellett értelmezhető az egyébként egy helyhatározóval megadható információ és a határozó esetleg bármilyen más határozói szerepet is betölt. Elgondolható olyan eset is, ahol ugyanez fordítva áll fenn: a térbeli pozíció kijelölését az időhatározók által képviselt új körülmény egészíti ki, és elképzelhető valamely más határozó által jelzett körülmény megjelenése is.

H_ti = (H_t/i+ H_t/i) + H_?

Az egyes példák kapcsán el kell dönteni, hogy merre billen inkább a jelentés. Előzetesen feltételeztük, hogy jóval kevesebb olyan példa található – ha akad egyáltalán –, ahol bármely más határozói körülmény a hely- és időhatározói tartalmakkal bővül.

H_ti = H_? + (H_t+ H_i)

A határozó kategóriák szemantikai elkülönítésére különösen alkalmas az irányhármasság kérdésének vizsgálata, mivel az legegyértelműbb formájában a helyhatározóknál figyelhető meg, de jellemző az időhatározókra is. Az irányhármasságnak való megfelelés ezt a két határozótípust valamennyire elkülöníti az összes többitől, amelyek sokszor csak az egy- vagy kétirányúság követelményeinek felelnek meg. Kivételt az állapothatározók és az aszemantikus (a két fél közötti viszonyra utaló) határozók képeznek.

Hipotézisünket ennek megfelelően ezen a ponton az alábbi módon fogalmaztuk meg.

1, Nyilvánvaló példákat találunk a tér-idő határozóra, tehát egy más határozóra jellemző információt nem megjelenítő tér- és időhatározóra.

2, Valószínűleg található olyan példa, amelyet értelmezhetünk tér-, idő- és aszemantikus határozóként is (a tér-, idő- és állapothatározó leírása már megtörtént).

3, Nem találunk ugyanakkor olyan komplex határozót, ahol a tér-idő határozóban további más határozókra jellemző információtartalom jelenik meg.

4, Csitári Dávid meglátása szerint a tér-idő határozó jellemzően valamilyen esemény megjelölésére alkalmas, ide sorolandók például a történelmi események és a rendezvények, ünnepségek.

 

A ragok szerepe a komplex tér-idő határozó elemzésében

Elöljáróban érdemes kicsit időzni az -on/-en/-ön és a -kor határozóragok problémájánál. Vizsgáljuk meg újra a falunapon kifejezést! A nyelvi intuíció azt mondatja velünk, hogy ha a helyhatározói jelentést akarjuk hangsúlyozni, az -on határozórag használata lenne a célravezető.

falunapon

Az előbbi szó ugyanakkor egyidejűleg az időhatározókra jellemző jelentéssel is bír. Ha az időhatározói jelentést akarjuk kiemelni, ezek szerint tanácsosabb lenne a -kor határozóragot használni.

falunapkor

Ennél a megoldásnál a helyhatározók által hordozott jelentés már hiányzik. Talán az irányhármassággal és azzal van összefüggésben az -on/-en/-ön rag használata időhatározók létrehozásakor, hogy valamennyi határozót a helyhatározóra vezetjük vissza, mint a határozók valószínűleg elsőként kialakult kategóriájára. Nem jelenthető ki ugyanakkor, hogy az -on határozórag minden esetben „tér-idő határozót” hoz létre, tekintsük például az alábbi esetet, amelyben kétségkívül időhatározóról beszélünk – bár itt igényel a szerkezet egy névutós kiegészítést is.

hat napon át/keresztül

Inkább idő- vagy inkább helyhatározóra utalnak a ragok és névutók? Hol jelenik meg a tér-idő határozó?

A példák létrehozására értelemszerűen a hely- és időhatározók ragjait és névutóit használtuk fel. Ebben a táblázatban szándékosan csak a ‘falunap’ kifejezést használtuk. A harmadik oszlopban félkövér betűtípussal emeltük ki a tér-idő határozó kritériumainak megfelelő megoldásokat. Fontos, hogy az információtartalom a mondatba (szószerkezetbe) foglalással együtt jelenik vagy válik pontosabbá a határozók esetében. Sok esetben remekül lehet tehát játszani azzal, hogy az adott határozó köré más mondatot építünk, s ennek következtében az adott kifejezés már más határozóként lesz azonosítható, mint egy korábbi példamondatban. Tér-idő határozóként azokat a határozókat fogjuk azonosítani, amikor a két határozóra jellemző információtartalom egy időben, egy mondatba foglalva jelentkezik (a szokásos ragozott vagy névutós megoldással).

PÉLDA	KÉRDŐSZÓ	IDŐ-/HELYHATÁROZÓ
falunapon	mikor? / hol?	A falunapon még nem volt semmi baja. mikor? IDŐHATÁROZÓ   *   Állandó standja van a falunapon. hol? HELYHATÁROZÓ   *   A falunapon találkozunk! A falunapon még nem történt hasonló. mikor? hol? Hti
falunap óta	mióta?	IDŐHATÁROZÓ
a falunap (ideje) alatt	mikor?	IDŐHATÁROZÓ
falunaptól (fogva)	mikortól?	IDŐHATÁROZÓ
falunapig	meddig?	IDŐHATÁROZÓ (Lásd az ezzel kapcsolatos kiegészítést a VI. pontban!)
falunapra	mikorra?	IDŐHATÁROZÓ
falunap után	mikor?	IDŐHATÁROZÓ
három falunapot követően	mikor?	IDŐHATÁROZÓ
falunapra	mikorra? / hová?                                     mire?	Falunapra elkészül. mikorra? IDŐHATÁROZÓ   *   A falunapra igyekszik. hová? (rendszerint) HELYHATÁROZÓ   *   Hozd el a falunapra! mikorra? hová? Hti   * A falunapra gondoltam. KÉPES HELYHATÁROZÓ
falunap előtt	mikor? hol?	Még a falunap előtt be kellene fejeznünk. mikor? IDŐHATÁROZÓ   *   (Fogjátok meg, és vigyétek.) A falunap (bejárata) előtt tegyétek le. hol? HELYHATÁROZÓ
a falunap mellett	mikor? mi mellett? mivel együtt?	A falunap mellett nem jut másra ideje. IDŐHATÁROZÓ   *   A falunap mellett a zenei fesztivált is ő szervezi. KÉPES HELYHATÁROZÓ
a falunap (ideje) körül	mikor? hol?	Falunap táján megszaporodnak a hasonló események. mikor? IDŐHATÁROZÓ   *   A falunap köré egy kerítést húztak fel. hol? HELYHATÁROZÓ
falunapon át	meddig? hol?	Az egész falunapon át kitartott a jókedv. meddig? IDŐHATÁROZÓ *   A falunapon át vigyétek! hol? (hogyan?) Itt megjelenik a módhatározótól elvárt információtartalom is. (Hogyan tudjuk ezt odavinni? A falunapon át!) HELYHATÁROZÓ / MÓDHATÁROZÓ
falunapon túl	mikor? hol?	A falunapon túl nem tervezek előre. IDŐHATÁROZÓ   *   A falunapon túl található az országút. hol? HELYHATÁROZÓ
falunapon keresztül	meddig? hol?	Duzzogni fogsz egész falunapon keresztül? meddig? IDŐHATÁROZÓ *   Vigyem át az egész falunapon keresztül? hol? HELYHATÁROZÓ
a falunap elé (időzítette)	mikorra?	IDŐHATÁROZÓ
falunapból	miből?	Ennyi maradt a falunapból. KÉPES HELYHATÁROZÓ
falunapban	miben?	Ennyi volt a falunapban. KÉPES HELYHATÁROZÓ
falunapról	honnan? mióta?	Ezt még a falunapról hozom magammal. honnan?, mióta? Hti
falunaptól (idáig)	mióta? meddig?	Nem voltál képes megcsinálni a falunaptól idáig (mostanáig)? IDŐHATÁROZÓ mióta?   *   A falunaptól idáig állt a sor. meddig? HELYHATÁROZÓ
falunapnál	minél?	A falunapnál jobban egy rendezvény sem sikerült. KÉPES HELYHATÁROZÓ
falunaphoz	mihez?	A falunaphoz nem fogható semmi! KÉPES HELYHATÁROZÓ

A komplex tér-idő határozó irányhármassága

(A példák mellett jelöltük a diákot, aki rábukkant a konkrét példára. Félkövér betűtípussal emeltük ki a tér-idő határozó kritériumainak megfelelő megoldásokat.)

Előzményhatározó (ablatívusz)	Tartamhatározó (locatívusz)	Véghatározó (latívusz)
falunaptól (kezdve)  falunap óta   mióta? INKÁBB IDŐHATÁROZÓ   *   falunapról (jössz) honnan? INKÁBB HELYHATÁROZÓ   *   a falunapról (hozom magammal) honnan?, mióta? Hti   *   A sütemény a falunapról maradt. Hti/e honnan? mikorról? (Hasonló a komplex idő- és eredet határozóhoz: A sütemény vasárnapról maradt.) (zeus.nyf.hu) A PÉLDA TEHÁT EGY KOMPLEX HELY-, IDŐ- ÉS EREDETHATÁROZÓ! (Elfogadható, ha valaki úgy gondolja, hogy a helyhatározói információ elhalványult, az idővel kapcsolatos információ pedig feloldódik az eredethatározóban.)	falunapon   mikor? hol? Hti	falunapig meddig?   (Meddig cipeljük? A falunapig. Ebben az értelemben lehet helyhatározó is, bár nem túl elegáns megoldás.) INKÁBB IDŐHATÁROZÓ   *   falunapra mikorra? hová? Hti   *   A nyolcasra ért a mutató. hány óra van? mennyi az idő? hol áll a mutató? Hti (Szabó Anna)

 

Létrehozhatók-e komplex tér-idő határozók, melyek egyéb határozók információ tartalmával egészülnek ki?

(A táblázatban x jellel jelöltük, ahol a 2000-es Magyar grammatika tanulmányozása alapján előzetesen azt feltételeztük, hogy nem lesznek példáink. A példák mellett jelöltük a diákot, aki rábukkant a konkrét példára. A megoldások kidolgozására meghatározott időkeret állt rendelkezésünkre – a táblázatban jelöltük azokat az eseteket is, ahol a rendelkezésünkre álló idő alatt nem találtunk megfelelő példát.)

Előzményhatározó (ablatívusz) MIKORTÓL? / HONNAN?	Tartamhatározó (locatívusz) MIKOR? / HOL?	Véghatározó (latívusz) MIKORRA? / HOVÁ?
állapothatározó Hti/á   Nem találtunk példát.	állapothatározó Hti/á   útközben   A vihar falunapostul vitt magával mindent.	állapothatározó Hti/á   Nem találtunk példát.
aszemantikus határozók Hti/a   A falunapról tart beszámolót.	aszemantikus határozók Hti/a   „háborúban (áll valakivel)” (Pék-Molnár Ármin)   hátat fordított a falunapnak   ragaszkodik a falunaphoz   eltilt a falunaptól   fütyül a falunapra	aszemantikus határozók Hti/a   elindul falunapozni
eredethatározó Hti/e   Ez az emlék a buliból maradt. Ez az emlék megmarad a buliból. Ez az emlék meg fog maradni a buliból. (Szabó Anna)   Ezek analógiájára: Ez az emlék a falunapról maradt.	x	x
okhatározó Hti/o   A falunap miatt sértődött meg. A falunap miatt érzi rosszul magát. A falunap miatt fog megsértődni. (Szabó Anna)	x	x
x	x	eredményhatározó Hti/e   A kirakodóvásár az idők során falunappá fejlődött.
x	x	célhatározó Hti/c   A sütit a falunapra készítettem. (Pék-Molnár Ármin)   A falunapért dolgozom. (Szabó Anna)   A süteményt a falunapra süti. (Tran Huyen Ly)   Átöltözik, hogy szép legyen a falunapra. (Tran Huyen Ly)   Nyaralni készül. (Tran Huyen Ly)
x	x	részeshatározó Hti/r   A falunapra terített.
x	számhatározó Hti/sz   Falunaponként születik egy ilyen anekdota. (Tran Huyen Ly)	x
x	társhatározó Hti/társ   Petíciót nyújtott be a falunap ellen. (Tran Huyen Ly)	x
x	módhatározó Hti/m   Falunapként határozhatjuk meg a rendezvényt.	x
x	tekintethatározó Hti/tekintet   A falunapra nézve nem túl biztató az időjárás. (Tran Huyen Ly)	x
x	fok- és mértékhatározó Hti/f   A tavalyi falunaphoz képest a mostani jobb. (Tran Huyen Ly)	x
x	eszközhatározó Hti/eszk   A falunap segítségével könnyebben tartható egyben a közösség.	x
x	hasonlító határozó Hti/has   A falunapnál izgalmasabb programon még nem vettem részt.	x

 

Speciális esetek

A jelzős komplex tér-idő határozó

 

Birtokos jelzős komplex tér-idő határozó:

Szilvanap

Néhány kistelepülésen tartanak ilyen vagy más gyümölcsről, zöldségről, egyéb mezőgazdasági produktumról elnevezett napot. (Nemes Kamilla)

A falunapnak is kihagyhatatlan eleme.

 

 

A határozatlanság jelentésárnyalata

 

A falunap körül egyre több a bizonytalanság.

(Szabó Anna)

Ebben a példában megjelenik a képes helyhatározó, és egy fajta bizonytalansági faktor.

 

Komplex tér-idő határozói tartalom megjelenése a tárgyban

 

A falunapot neki szerveztük.

Mondatrészi szerepe egyértelműen tárgy ugyan, de ugyanannyira tartalmazza a hely- és időmegjelölést, mint bármelyik egyéb példa. A téridő határozó információtartalma tehát meg tud jelenni nem határozói mondatrészi szerepben is. (Király Attila)

 

 

A képes tér-idő határozó

 

„Philippinél találkozunk!”

Amennyiben ma használjuk, képletesen^[4] értjük, nem pontos hely- és időmeghatározásként gondolunk rá. A szállóigét napjainkban már egy későbbi leszámolással való fenyegetés – vagy ironizálás – céljából idézzük. Ezek voltak Caesar szellemének Brutushoz intézett szavai, aki sógorával, Cassiusszal sereget toborzott Antonius és Octavianus ellen. (Arcanum 2019)

 

Hasonló példa még:

A falunapon gondolkodtam. (A gondolkodás tárgya a falunap volt.)

 

Nem pontosan körülhatárolható (aszemantikus), a két fél közötti viszonyra utaló tér-idő határozó (megjelent a VII. pont táblázatában is)

 

„háborúban (áll valakivel)”

(Pék-Molnár Ármin példája)

 

A kérdőszóban megjelenő képes tér-idő határozói jelentéstartalom

„Hol van már a tavalyi hó?”

(Itt: hol = mi lett vele (képes helyhatározó) / hová tűnt (hely) és azt is kifejezi, hogy sok idő telt el azóta, hogy létezett!)

 

A hipotézisek ellenőrzése és definíció

1, Nyilvánvaló példákat találunk a tér-idő határozóra, tehát egy más határozóra jellemző információt nem megjelenítő tér- és időhatározóra.

 

A IV-VII. pontban gyűjtött példák igazolják az állítást.

2, Valószínűleg található olyan példa, amelyet értelmezhetünk tér-, idő- és aszemantikus határozóként is (a tér-, idő- és állapothatározó leírása már megtörtént).

 

A VIII. pont 4. példája igazolja az állítást.

3, Nem találunk ugyanakkor olyan komplex határozót, ahol a téridő határozóban további más határozókra jellemző információtartalom jelenik meg.

 

A VII. pontban gyűjtött példák cáfolják az állítást.

4, Csitári Dávid meglátása szerint a téridő határozó jellemzően valamilyen esemény megjelölésére alkalmas, ide sorolandók például a történelmi események és rendezvények, ünnepségek.

Valószínűleg igaz. A falunapon kívül olyan példákat találtunk, mint: „házavatáskor/on”, „nyílt napon”, „v(á)sárnap(on)”, „évnyitón”, „ballagáson”, „osztálykarácsonyon” (az osztály által közösen gyűjtött példák), „(Majd) a buliban találkozunk!” (Deim Vera példája.)

 

Definíció

Tér-idő határozóként azonosítunk egy határozószót, raggal ellátott szót vagy névutós szószerkezetet, amikor a szerkezetbe a helyhatározói és az időhatározói jelentéstartalom is beleérthető.

H_ti = (H_t/i+ H_i/t) + H_?

A tér-idő határozóban a hely- és időinformációknak nincs elvárt megjelenési aránya és a H_?, vagyis harmadik határozóra utaló tartalom megjelenése fakultatív. Ahol azonban a mondatba foglalás (és az idő- és helyhatározói kérdésekkel történő rákérdezés) elkülöníti egymástól a két információtartalmat, ott hely- vagy időhatározóként azonosítható csak a határozószó vagy határozói szerkezet.

Abban az esetben, ha a harmadik határozói tartalom is megjelenik, az alábbi jelölési módot javasoljuk az tér-idő és eredethatározó példáján bemutatva:

H_ti/e

A leíró nyelvtan tárgyát képező jelenségek átfogó szemléletű vizsgálatának szükségességéről

A hely- és időhatározók kiváló terepet biztosítanak a nyelvi vizsgálódásokhoz. A -nak/-nek ragos főnevek mondatrészi szerepeit tanulmányozva „a tanulók azt is megfigyelhetik, hogy bizonyos ragok használata tipikusabb egyes mondatrészek kifejezésekor, mint máskor, így például a -ban/-ben ragot elsősorban helyviszony jelölésére használjuk (a ruhák a szekrényben vannak), de szintén gyakori az időhatározó kifejezésénél (2000-ben született a kisöcsém), viszont kifejezheti a tekintethatározót is, bár ez kevésbé tipikus (jeleskedik a matematikában).” (Pomázi 2017, 6)

„A (…) -nak/-nek ragos főnevek által kifejezhető mondatrészek bemutatása talán rávilágít arra, hogy hasznos a különböző grammatikai elemek jelentésének egy átfogó szemlélet szerinti bemutatása. Ezáltal könnyebben észrevehető a különböző nyelvi összefüggések közötti motiváltság jelenléte is.” (Pomázi 2017, 6)

Úgy gondoljuk, hogy a fenti állítás igazságát saját vizsgálatunk is igazolja. A határozók komplexitása megfelelő pedagógiai módszerek és eszközök alkalmazásával megragadhatja az érdeklődő diákok fantáziáját, leginkább azért, mert alkalmat ad nyelvi kreativitásuk kiélésére, fejlesztésére,  a leíró nyelvtan által kijelölt kategória határok átlépésére. Mind a pedagógus, mind a diákok részéről azonban szükség van ehhez egyfajta kísérletező hajlamra, valamint arra, hogy a határozók „katalogizáló” szemléletű definiálása, elemzése és gyűjtése, az osztályozás már viszonylag magabiztos tudás birtokában történjen, ugyanakkor a résztvevőknek még alkalmasnak kell lenniük a rugalmas véleményformálásra. Nagyban segíthetik a munkát az IKT tananyagok, mint például az egyes határozókra vonatkozó (definíciókat, kérdőszókat, példákat is tartalmazó) összefoglaló jellegű tudásanyagok kattintható, kivetíthető verziói. Ezek használata tehermentesíti a résztvevőket, nem szükséges, hogy enciklopédikus tudással rendelkezzenek az adott témával kapcsolatban.

 

Jelen cikk a következő munkabefektetést igényelte

– 4×45 perc közös munka (tanórákon),

– kutatás otthoni környezetben (könyvtár, internet, hozzávetőleg 3 óra, táblázatok előkészítése néhány példával kb. 3 óra) Ellenőrzés, javítás további nagyjából 8-10 óra.

A leíró nyelvtan témakörein belüli kalandozás az egymás után következő kivételek, alesetek és az ezekre vonatkozó jogos tanulói kérdések nyomán kellemetlen és zavaros “megtanulnivaló” tananyaggá merevedő hiányos vagy éppen túl részletező megállapításokat eredményezhet. A tankönyvek kénytelenek kiválasztani és következetesen végigvinni egy bizonyos szemléletmódot az elemzések során során (bár ezt egyébként rendszerint mégsem teszik meg) – a nyelvérzék azonban sokszor tiltakozik.

Kutatásunk során felmerült egy a nyelvészeti leírással kapcsolatos módszertani kérdés is. Van-e értelme a puszta nyelvtani elemzésnek? Nem lenne sokkal célravezetőbb bevezetni egy a szöveg – kontextus – mondat jelentését sokkal inkább szem előtt tartó elemzési módszert? Megálljunk-e a szó(szerkezet)nél, amikor egy például egy határozót azonosítunk vagy a mondatnál, ami mellett az egyetlen érv, hogy mondatelemzésnek nevezzük az eljárást? Figyelmen kívül hagyhatjuk a logikából eredeztethető érveket és kihagyjuk-e a mindennapok megfigyeléseiből, a speciális helyzetek elgondolásából eredő megoldásokat?

Ezekre a kérdésekre választ kell találnunk, ha a diákokat közelíteni akarjuk a kreatív, játékos nyelvi elemzések világához, nem pedig elidegeníteni akarjuk őket a témától.

 

Köszönetnyilvánítás

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 7.d osztályának (2019/2020-as tanév) valamennyi diákja részt vett néhány tanóra erejéig a téridő határozóról folytatott közös gondolkodásban. Egyaránt köszönet illeti tehát a következő diákokat: Albert Zsófia, Biczó Borbála, Bogár Balázs, Bönde Boróka, Csitári Dávid, Deim Vera, Ducsai Blanka, Fehér Ferenc, Fejes Anna, Ivánczi Domonkos, Kemény Szófia, Király Attila, Kristóf Dávid, Litkai Tamara, Nagy Fanni, Nemes Kamilla, Orbán Dániel, Papp Bálint, Pék-Molnár Ármin, Petróczi Kíra, Petruska Zsolt, Sánta Karsa, Simon Zsófia, Svékus Olivér, Szabó Anna, Tisóczki Dante, Tran Huyen Ly (Teri), Trinter Patrik, Vámos Ágnes.

 

(Csitári Dávid – Földvári István – Svékus Olivér)

 

 

Felhasznált irodalom

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-irodalmi-alakok-lexikona-F7D7A/b-F7E12/brutus-F7E6F/. Letöltve: 2019. 12. 06.

http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/31Lakatos/Digi_TK_v2/Mondattan/hatarozo_es.htm. Letöltve: 2019. 12. 06.

Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest

Pomázi Bence 2017. A -nak/-nek ragos főnevek mondatrészi szerepei. http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2017-XXXIX-2.pdf. Letöltve: 2019. 12. 23.

Rácz Endre – Takács Etel 1983. Kis magyar nyelvtan. Budapest, Gondolat Kiadó

zeus.nyf.hu › ~mnyt › Seged › hatarozok Letöltve: 2019. 12. 06.

 

^[1] FI-501010702/1

^[2] A tárgyalt határozó esetében különösen fontos a mondatba foglalás és a kontextus. Ha azt mondjuk például, hogy „a szünetben” és a tízperces szünetet értjük alatta, akkor konkrétabb a hely és az időmeghatározás is, míg ha a nyári szünetről van szó, akkor pontatlanabb (de ugyanúgy egy időköz) lesz az idő- és eltűnik a helymeghatározás.

^[3] A komplex tér-idő határozó relativitásáról – A relativisztikus sebességek (és méretek) világában az einsteini téridő egészen más tulajdonságokkal rendelkező világot ír le, mint a hétköznapokban jól működő newtoni fizika három tér- plusz egy idődimenziója. A nyelvben nem találjuk jelét a világ hasonló konstrukciójának, vagyis a vonatkoztatási rendszerektől függő hely és idő meghatározására, valamint a tömeg, az energia és a gravitáció összefüggéseinek érzékeltetésére alkalmas határozó jelenlétének nincs nyoma. (Itt most nem a nyelvi relativitás jelenségével kapcsolatban tettünk megállapítást!) Esetleges megjelenése a mondat struktúrájában, még inkább szöveges kontextusban, tehát nem a szavak vagy szószerkezetek, mondatrészek szintjein képzelhető el és az információ tartalomhoz, a jelentéshez köthető természetesen, semmint a nyelvtani szerkezetekhez. A határozó elnevezésének írásmódjában ezért végül nem az “einsteini”, egybeírt változat mellett döntöttünk.

^[4] „A valódi és képes helyhatározót az is megkülönbözteti egymástól, hogy a valódi helyhatározó ugyanazon ige mellett többféle raggal szerepelhet, a képes helyhatározó azonban egy igével vagy egy melléknévvel együtt olyan állandó kifejezést alkot, amelyben a képes helyhatározóhoz változatlanul ugyanaz a rag járul.” (Rácz – Takács 1983, 222)