A nevem Wilhelm és most 1243-at írunk. 1202-től kezdve egy hosszú úton vettem részt, melyet szeretnék ma elmesélni nektek. VI. Henrik német-római császár keresztes lovagja voltam. A császár halála után III. Ince pápa szerette volna folytatni a sikeres hadjáratot, így 1202-ben elindította a negyedik keresztes hadjáratot és el is indultunk elfoglalni Konstantinápolyt.
Útközben a lovagi életről meséltünk egymásnak. Hogyan sajátítottuk el egy nagyúr udvarában apródként a fegyverek használatát és a lovagi szabályokat, majd hogyan váltunk fegyverhordozóvá. Ki hány évesen lett lovag a lovaggá avatása után. És az ezt követő sok vadászatról és lovagi tornáról is beszéltünk. Konstantinápolyban sok társammal együtt hadi fogságba estem. Itt megismerkedtem az iszlám vallással. A tanokkal, hogy Allah az istenük, hogy napi ötször imádkoznak Mekka felé, a ramadán havi böjttel, az alamizsnaosztással és a mekkai zarándoklattal. A sikeres hadjárat végén 1204-ben mi is felszabadultunk, nemcsak Konstantinápoly. Ezután sok különböző országba kerültünk, én Franciaországba. Itt egy ideig letelepedtem egy főnemes udvarában. Mígnem 1215-ben Földnélküli János elvesztette a francia földjeit. Emiatt az angol nemesség kikényszerítette, hogy a király adja ki a Magna Charta Libertatumot (Nagy szabadságlevél), mely beleszólást engedett a főnemesek és lordok számára a hatalomba. A király ezután nem fogathatta el a nemeseket bírói ítélet nélkül és nem vethetett ki adókat a királyi tanács beleegyezése nélkül. Helyzetem bizonytalanná válása miatt délnek indultam, Olaszországba. Először Bolognában pihentem meg. Itt meglátogattam az egyetemet, melyet 1088-ban alapítottak elsőként a világon. A gótikus stílusú épülettel rendelkező cambridge-i egyetemet (1209) is szívesen meglátogattam volna, hogy elmerülhessek a gótikus kor szépségeiben. Mindig is érdekesnek tartottam a hét fő művészetet. Szerettem volna felvenni a 6 éves bölcsész fakultást és utána az orvosi, jogi, szabad művészetek vagy teológiai fakultást, de sajnos korom és korábbi tanulmányok hiányában erre nem volt lehetőségem. Így tovább álltam és egészzen Assisiig mentem, ahol találkoztam Assisi Szent Ferenccel, aki megalapította a ferences rendet 1209-ben. Mivel se feleségem, se gyermekem nem volt, ezért úgy gondoltam beállok közéjük és végre lesz egy nyugodt hely, ahol élhetek. Korábban is gondoltam már arra, hogy szerzetesnek álljak, ciszterciek, domonkosok vagy premontreiek közé, de végül ez tűnt a legmegfelelőbbnek. Felvettem a csuhát és mezítláb jártuk a vidéket, szegénységet fogadva koldultunk és hirdettük az igét. Egy rendtársam egészen Ázsiából utazott hozzánk és arról mesélt, hogy Dzsingisz kán egyesíti a mongol törzseket (1206-1227) és Európa felé akar terjeszkedni. Úgyhogy újra útnak indultam, hogy segítsek megvédeni Európát a tatár hordától.
Szerző: Velich Dalma
Köszönjük Szabó Márta tanárnő közreműködését!
Illusztráció: internet (középkori lovagok)