Az USA területéről Európába is bejutott a hüllőket megtizedelni képes gombás fertőzés, a kitrid, és a tudósok attól tartanak, hogy a globális járványnak katasztrofális következményei lesznek.
Teljesen mindegy, hogy egy adott hüllő melyik fajhoz tartozik, hol él, milyenek a génjei és a fizikai jellemzői, a kitrid nevű gomba szörnyű megbetegedést okozhat. Először csak egy seb jelenik meg a fertőzött egyed testén, aztán egyre több, és a gomba napokon belül az állat egész testén eltejedhet. Végül beindul a vedlés, mint védekező reakció. Ha az állatnak szerencséje van, akkor túléli, bár bizonyos esetekben ez nem is a kórokozón múlik, hanem azon, hogy a vedlés miatt többet sütkérező állatot felfalják-e az ellenségei napozás közben.
Sajnos az Amerikai Természettörténeti Múzeum és a U.S. Geological Survey munkatársai által szerzett tanulmány szerint a kígyók többsége nem szerencsés, és elpusztul a betegségben.
Az ökoszisztéma egyensúlyban tartásában rendkívül fontos szerepük van a hüllőknek. A kígyók pusztítják például a patkányokat, amelyek biztosan elszaporodnának az ősellenségeik nélkül. De ők is fontos táplálékállatai több ragadozó madárnak.
A kétéltűek bőre vékony, rajta keresztül történik a vízfelvétel és részben a légzés. Éppen ezt a tulajdonságot használja ki a parazita kitridgomba: megtelepszik a hámrétegben, szaporodni kezd, és megvastagítja a bőrt. Ezzel megakadályozza a légzést és a vízfelvételt, ami az állat sóháztartásának teljes összeomlásához vezet. Ezt a halálos betegséget nevezik kitridiomikózisnak.
Vörös Judit a Bakony-hegységben gyűjtött mintákkal járult hozzá a kórokozó globális terjedésének feltárásához. Egy, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával megvalósult pályázat keretében a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója és munkatársai felmérték a gomba hazai előfordulását, és megállapították, hogy az ország minden régiójában jelen van a kétéltűek bőrén, de egyenlőre nem okoz állománycsökkenést.
A kitridgombával kapcsolatos hírek csaknem mindig rossz hírek, most azonban halvány reménysugár mutatkozik a fertőzéssel szembeni harc frontján. A Dél-Floridiai Egyetem kutatója, Taegan McMahon és kollégái ugyanis bejelentették, hogy kísérleteik alapján az általuk kezelt békák ellenállóvá váltak a gombafertőzéssel szemben, ha ismételten megfertőzték, majd meggyógyították őket. Az állatok ellenállóképességét már az is kimutathatóan növelte, ha a gomba elpusztult formájával találkoztak.
Ez pedig rendkívül fontos információ, hiszen reményt ad arra, hogy esetleg kidolgozható lehet valamiféle védőoltás a fertőzés megállítására. Ahogy az ember esetében a kórokozók legyengített változataival készítik fel az immunrendszert a baktériumok tényleges támadására, úgy a bizonyos hüllőket a gomba elölt változatával lehetne beoltani.
Szerző: Trinter Patrik (7.d)
Fotók: internet, Pixabay
