Ha az ember kedvet kap egy kis kiruccanáshoz, hazánk ezer meg ezer szebbnél szebb lehetőséget kínál: szelíd völgyeket, felfedezésre hívó büszke hegycsúcsokat, végtelen pusztákat, titokzatos erdőket. Tájaink mindegyike más és más élménnyel kecsegtet, s én ezeket az értékeket szeretném bemutatni az Olvasónak.
Első választásom a több tucat túraútvonallal behálózott Börzsöny hegységre esett, azon belül is a Nagy-Hideg-hegyre és környékére. A táj az Országos Kéktúrán kívül több egyéb útvonalnak is fontos állomása. Kirándulásunk kezdőpontjára, Királyrétre „ráhangolódásképpen” érdemes kisvasúttal utaznunk, de a kevésbé lelkesek autóval is meg tudják közelíteni. Királyréten található egy interaktív ökoház, ahol, ha rosszra fordulna az idő, elüthetjük a napunkat. A túra előtt még vethetünk egy gyors pillantást a Hubertus-forrásra, aztán irány az erdő!
A fák között több ösvény, jelzés és nyiladék is vezet kirándulásunk első fő állomása, a Magas-Tax 739 méter magas csúcsa felé. A kék kereszteket (+) követve a Nagy-Vasfazék-patak mentén vagy a piros ikszek (x) nyomán haladva a Taxi nyiladékon keresztül elérünk a két említett jelzés első „csomópontjához”, ahonnan még mind a két jelzést követhetjük. Egy hosszú séta után elérünk a második kereszteződési ponthoz, ami után már érdemes a kék kereszt festést követni, bár egy ideig még a két útvonal ugyanazon az ösvényen halad.
Az Inóci kőbányát megkerülve, (még mindig a kék kereszteket követve), ráfordulunk a Róka útra, amiről letérve felkapaszkodhatunk a Magas-Tax csúcsára. A magasból láthatjuk kirándulásunk célját, a Nagy-Hideg-hegy csúcsát.
A Magas-Taxról leereszkedve, a sima piros jelzés mentén eljutunk a Magas-Taxi turistaházhoz, ami egy hangulatos tisztás szélén áll. Bár a vendéglátóegységet bezárták és a ház elhagyatottan árválkodik ott, a vízfolyásokkal tarkított, meredek ösvényeken tett utunk után kellemes pihenőhely. A fák közül a tisztásra kilépve magasra nőtt, elsárgult fűben gázolunk, ami susogva hullámzik a szélben. A hatalmas, búzamezőre emlékeztető hely elszigeteltségével megbabonázza az embert: olyan, mintha egy teljesen új világba érkeznénk meg.
Túránkat innen a sima piros, a kék x és a kék kereszt jelzéseket követve folytathatjuk. A hatalmas fák között kanyargó ösvényeken bandukolva, ha szerencsénk van, kergetőző őzeket, szarvasokat, vagy éppen hangosan csörtető vaddisznócsaládokat figyelhetünk meg. „Menetelés” közben gyűjthetünk érdekes formájú köveket, vághatunk magunknak túrabotot a letörött ágakból, de arra is nyugodtan figyelhetünk, hogy ne essünk arcra. Ugyanis a Börzsöny éghajlata a környezeténél nedvesebb, így az ösvények gyakran csúszósak és sárosak. A puha talajon élesen kirajzolódnak a nagyvadak patáinak nyomai. Utunkat a Bagoly-bükki-patak kíséri.
A Nagy-Hideg-hegy csúcsa előtt van egy újabb „csomópont”, ahol négy-öt útvonal találkozik. Innentől érdemes a piros négyzeteket vagy a sima piros jelzéseket keresnünk. Nemsokára el is érünk túránk végső állomására, a Nagy-Hideg-hegy 864 méter magasságban lévő tetejére. Káprázatos látvány tárul a szemünk elé, körülöttünk, a lábunk alatt, s ameddig csak ellátunk a Börzsöny erdőkkel borított hegyoldalai terülnek el.
Miután az itt található Kéktúra-pecséttel alaposan „telenyomdáztuk” a gyűjtőfüzetünket, a Nagy-Hideg-hegyi turistaház árnyékában kioszthatjuk a „csúcs-csokit”, ami minden olyan túrázónak jár, aki meghódította a csúcsot.
Ha eleget gyönyörködtünk a kilátásban, lefotóztunk mindenkit, akinek maszatos lett az arca a csokoládétól és ki is pihentük jó alaposan magunkat, frissen nekivághatunk a hazafelé vezető útnak. A hegycsúcsról a Taxi nyiladék egyenes csapásán ereszkedünk le, átugrálva a vízmosásokat és eszegetve az ösvénymenti szederből.
A köves talajú irtásból Királyrétre visszaérkezve a helyi éttermekben tömhetjük tele a fárasztó kirándulás után a hasunkat, majd a kisvasútra pattanva hazafelé vesszük az irányt.
A síneken zötykölődve, városokon keresztülrobogva egyre távolodunk a környezetén zordan uralkodó Nagy-Hideg-hegytől, a tisztás szélén csendben várakozó Magas-Taxi turistaháztól, a királyréti állomástól, hátizsákunkban immár egy fantasztikus élménnyel, amit otthon majd büszkén elmesélhetünk.
A fentebb leírt túraútvonal körülbelül 12-14 órás, de saját teljesítményünkhöz igazítva lerövidíthetjük, vagy a környék más részeire „szervezhetjük át”.
A cikkben részletezett útvonal mellett több túratervet is találhatsz az interneten, hosszabbakat, rövidebbeket is.
*
Néhány dolog, amit érdemes magaddal vinned:
- Jó társaság, hogy legyen kivel beszélgetned gyaloglás közben.
- Elegendő elemózsia és víz, arra az esetre, ha éhes leszel vagy megszomjazol.
- Meleg öltözet, mert lehet, hogy hétágra süt a nap, de az árnyékban mindig hűvösebb van.
- Esőkabát, hogyha leszakad az ég, ne ázz bőrig. Az esernyő nem célszerű túrázáshoz…
- Térkép és iránytű, hogy ne tévedhess el.
- Fényképezőgép, hogy megörökítsd a pillanatot, amikor eléred a célállomást.
- Telefon, ha esetleg segítséget kéne hívnod, bár az erdőkben és a hegyek között nem mindig van térerő.
- Országos Kéktúra gyűjtőfüzet, hogy ha találsz egy pecsétet, lepecsételhesd az adott állomást. Tudtad, hogy ha mindegyik rubrikát lepecsételed a megfelelő nyomdával, jutalmat is kaphatsz?
- Tintapárna és tinta, hogy biztosan le tudd pecsételni a gyűjtőfüzeted.
- Bicska, mert az szinte bármire jó…
Ezeken kívül természetesen nem maradhat el a csúcs-csoki, ami a túrát teljesítők jutalma, valamint ajánlott túrabakancsban és olyan ruhákban menned kirándulni, amiket nem sajnálsz.
Szerző (és fotók): Kelemen Kinga (8.d)