1845-ben Sir John Franklin sarkvidéki viszonyokra felszerelt hajóival (Erebus és Terror) az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Északnyugati-átjáró keresésére indult. Ha egy valóságban is megtörtént, de elvarratlan szálakban bővelkedő eseménysor alapján egy sci-fi szerző ír „ökohorrort”, első hallásra csakis hasonló katasztrófával végződhet, mint maga az expedíció. Nem ez történt. Dan Simmons Terror című regénye 710 oldalnyi stílusbravúr.
A Vilmos király szigettől nem messze a két hajó befagy a sarki jégbe, és onnan soha többé nem tud kiszabadulni. A regény ugyanilyen szilárdan támaszkodik az első mondataiban megtalált hangra, amely nem engedi a történetet elbillenni sem a historizálás, sem a horror, sem a misztikum irányába – miközben mindegyik fontos összetevője. A hajók most a tengerfenéken pihennek vastag iszapréteg alatt, de 2016-ban az Arctic Research Foundation expedíciót indított a térségbe, és a feltárás megkezdődött. Minderről részletesebben a National Geographic 2019 szeptemberi számában olvashatunk. Mielőtt minden titokról eltűnik az „iszaplepel”, érdemes beszerezni a könyvet, ha megérkezett a hideg idő, belekapaszkodni egy forró kakaóval teli bögre fülébe, és felmerészkedni a Terror és az Erebus furcsa szögben megdőlt, jeges fedélzeteire. Sötét van, és valamiért napról-napra (lapról-lapra) kevesebb tengerészt találsz majd életben.
Akinek tetszenek a sarkvidéki környezetben játszódó történetek, és akinek feltűnt, hogy A cápa című regényben (nem a filmváltozatban!) a szörnyeteg valójában nem csupán egy veszélyes állat, hanem maga a bűnös közösséget sújtó „görög tragédia” típusú sorscsapás, Simmons regényében sem fog csalódni.
„Majd megnézem DVD-n”
Felmerülhet a kérdés, hogy aki annak idején nyomon követte az AMC 2018-as, hasonló című sorozatának első évadát, annak érdemes-e elolvasnia a könyvet. A sorozat a főbb eseményeket leköveti ugyan, ám fontos részleteket elnagyol, kevésbé gazdag a sztori, a jellemábrázolás, és persze a szöveg segítségével sokkal határozottabb választ kapunk a miértekre. Mindenekelőtt egyértelművé válik, hogy Simmons is azok közé tartozik, akik szerint klímaváltozás ide vagy oda, az emberiség ősidőktől fogva súlyos bűnöket követett el a természet ellen, nyert is néhány csatát, de nem kérdés, hogy a háborúban a természet fog győzni…
*
A REGÉNY ÉRTÉKELÉSE
Pompás szórakozás, az „okos ponyva” egyik iskolapéldája. Alkalmat ad arra, hogy gondolkodjunk az ember felelősségéről a természettel szemben, és csemege azoknak, akiket érdekelnek a földrajzi felfedezések. 10 jégkockából 8-at adunk.
*
További cikkek a témáról
Észak csalóka fényei – Lehet egy földrajzi hely felfedezőjének tekinteni valakit, aki sohasem adhatott hírt felfedezéséről a világnak? (National Geographic)
Meglepte a régészeket a sarkvidéki hajóroncs állapota – A balszerencsés Franklin-expedíció egyik elveszett hajója, a H.M.S. Terror időkapszulaként fennmaradt roncsába bepillantó búvárrégészek rendkívüli felfedezéseket tettek. (National Geographic)
