A tökéletesség csapdája – miért akar mindenki mindenben jó lenni?

Elég jónak lenni már nem elég? Manapság egyre gyakrabban érezhetjük úgy, hogy folyamatosan bizonyítanunk kell. Jó jegyeket kell szereznünk, sikeresnek kell lennünk, sportolnunk kell, megfelelően kell kinéznünk, miközben a baráti kapcsolatainkra és a szabadidőnkre is időt kell szakítanunk. Mintha csak egy láthatatlan lista alapján pontjai alapján élhetnénk. De vajon ki állította össze ezt a listát?

A közösségi média sem könnyíti meg a helyzetünket. Nap mint nap olyan emberek életébe pillanthatunk be, akik látszólag mindenben sikeresek. Jó tanulók, sportolnak, utaznak, rengeteg barátjuk van, és még arra is jut idejük, hogy minderről tökéletes képeket készítsenek. Könnyű elfelejteni, hogy ezek csak kiragadott pillanatok, nem pedig egy teljes életút valóságos állomásai.

A tökéletességre való törekvés önmagában nem feltétlenül rossz. Jó dolog célokat kitűzni, fejlődni és büszkének lenni az eredményeinkre. A probléma ott kezdődik, amikor már nem a saját fejlődésünk motivál, hanem az, hogy másokhoz képest is megfelelőnek érezzük magunkat. Egy rosszabb jegy, egy sikertelen verseny vagy egy elrontott feladat ilyenkor sokkal többet jelenthet egy egyszerű hibánál: úgy érezhetjük, hogy nem vagyunk elég jók.

Pedig a hibázás a fejlődés természetes része. Nem kell minden tantárgyból kitűnőnek lennünk, nem kell minden sportban sikeresnek lennünk, és nem kell mindenki elvárásainak megfelelnünk. Talán ideje lenne újragondolnunk, mit is jelent valójában a siker. Nem feltétlenül azt, hogy mindenben a legjobbak vagyunk, hanem azt, hogy megtaláljuk azokat a dolgokat, amelyekben örömünket leljük, és közben önmagunk maradhatunk.

Mert a tökéletesség hajszolása közben könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy nem tökéletesnek, hanem egyszerűen önmagunknak kell lennünk.

Szerző: Ferencz-Csibi Anna

Related Posts