Mit éreztek mikor bejöttök a suliba? Személy szerint én helyben otthagynám. Még azt se bánnám, ha egy hétfejű sárkánnyal találkoznék. Ilyenkor mindig arra gondolok, bárcsak otthon maradhattam volna. Majd valamikor délben felkelni és végigkockulni a napot. Ti is ezt érzitek nem? Megértem. De!!! Lehet hogy furcsa, viszont mikor belépek az osztályba, csupa boldogság és öröm fogad.

Már nem arra gondolok hogy, ne már, ma dolgozatot írunk …- ból (és ide most helyettesítsd be egy tantárgy nevét, amit nem szeretsz), hanem hogy mennyire otthonosnak érzem azt a helyet, ahol nyolc órát fogok tölteni. És ettől máris feldobódtam. Ezt viszont biztos, hogy kevesen értitek. Elmondjam a titkát? 

Mit gondoltok, melyik évben a legjobb karácsonyi díszítés? Egyáltalán szokott lenni? Vagy mindenki azt várja, hogy valaki más csinálja meg? Most azt gondoljátok, hogy itt egy kislány, aki feldobódik a karácsonyi dekorációtól. Nem, egyáltalán nem erről van szó. Igazából különösebben nem érdekelnek maguk a díszek. De tudjátok, mit érzek? Boldogságot. Miért? Mert mikor meglátom a villogó gömböket, eszembe jut, hogy Gréti alig tudta felrakni őket, s közben „szamár fejet” vágott. Hogy végül Kittinek kellett elhelyeznie a gömböket 2 méter magasan, aki már megint azon nyafogott, hogy miért nincsenek nála nagyobbra nőtt fiúk. Hogy mikor visító röhögésben törtünk ki, átjött a szomszéd teremből egy tanár jól megmosni a fejünket. Hogy a fiúk nem akartak nekünk segíteni, mert lusták, amit annyival rendeztek el később, hogy kisfiús fejjel odaálltak elénk bocsánatot kérni. Ez mind eszembe jut.

Ti nem vagytok irigyek rám? Én nagyon az lennék. Nem maga az elkészült díszítés tesz boldoggá, hanem annak az emléke, ahogy megszületett. Ráadásul, mikor szünet van és mindenkinek rossz a hangulata, tök gyorsan fel tudjátok dobni a már előre elkészített díszeket. Aztán mivel már megvan a „díszlet”, és hozzá a hangulat, csak be kell csukni az ajtót, behúzni a függönyöket, és beindítani a legidegesítőbb karácsonyi zenét. Mikor a tanár bejön, talán meggondolja magát, és mégsem írat röpdogát.

Azt hiszem, elég okot felsoroltam ahhoz hogy ha nem is holnap, de karácsonyig mindenképpen feldíszítsétek a termeteket és az iskolát is. Ha boldogok akartok lenni, tegyétek azt, amit mondtam. Dekoráljátok ki a sulit, higgyétek el, sok-sok vidám emléket szerezhettek!

Phung Vo Minh Tam (8.a)